Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI A MEGYE ÚTHÁLÓZATÁNAK RÖVTD TÖRTÉNETE A MEGYE ÚTHÁLÓZATÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE A település és a közlekedés összetartozó fogalmak. Egyik sincs a másik nélkül. Fejlődésük is párhuzamosan halad. Magyarországon, az Alföldön, annak is a legmélyebb pontján lévő Csongrád megyében nem csak azóta van közlekedés, amióta magyarok lakják, hanem már azelőtt is volt, miután földrajzi fekvése folytán a megye területe beleesett egy tranzit útvonalba, mely a Keletet, az emberiség bölcsőjét a Nyugattal összekötötte. Ezt a vonalat járta a népvándorlás, majd a kereskedelem. Az ókori kereskedelmi utakról biztosan tudjuk, hogy léteztek, de hogy pontosan merre vezettek, azt már csak a régészeti kutatások révén tudjuk eredményesen bizonyítani. Nem vitatható, hogy a megye területének legelső települései az utak mentén keletkeztek, mint ahogy az sem vitatható, hogy az így keletkezett települések nem minden esetben állták ki az idő múlását. Az utakat nemcsak kereskedők, hanem hódítók, hordák, rablók, később vándor népek, katonák is használták, akik nyomán a település megsemmisülhetett, vagy megvédhette magát és fejlődésnek indulhatott. Következésképpen az viták nyomvonala változhatott és mellette új települések keletkezhettek. A római birodalom nem terjedt ki az Alföldre. Határa a Duna volt. A légiók csak viszonylag rövid időre - Dácia elfoglalásakor lépték át a Dunát. Világhírű, magas színvonalú útépítési tevékenységüknek Csongrád megyében nem lehet nyomát találni. Az Árpád-kori úthálózat (Györffy György) [17] 15