Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK MAKÓI MAROS-HIDAK }[nkór( A közúti-vasúti Maros-híd korabeli képeslapon (József Attila Múzeum) tésére, az eredeti elképzeléssel szemben a hidat nem fedték le. Ehelyett a vállalkozó a kritikus elemeket olajfestékkel bemázolta. A főtartók között a pálya szabad szélessége 7,6 méter volt [1] [14]. Az építkezés teljes összege 140 000 forint volt, amit 14 év alatt vállaltak kifizetni negyedéves bontásban 8%-os kamattal. A költMegállapodás Makó város és az ACSEV között (Makói Levéltár) ségek fedezésére a hídvámokat igen magasan állapították meg. (gyalogos: 2 kr; négyfogatú terhes szekér: 40 kr) A vámjogot a város évi 14 ezer forintért haszonbérbe adta. A vasút átvezetése (1883) A vasútépítések hamarosan elérték Makót is. Az első szerelvény 1883. január 6-án érkezett a városba, a vegyes forgalmú hidat január 15-én használhatta először a vasút. A Maros keresztezésére a vasúttársaság (ACSEV) 1881. december 31-én 5 órától 40 évre bérbe vette a város fahídját, magára vállalta Makó város adósságát, és a hidat átalakította a vegyes forgalom számára. A város így megszabadult a hídépítés tetemes adósságától. Az átépítési munkákat Hegedűs László, a társulat főmérnöke vezette. Az átépítéssel új vasúti fa hossztartókat építettek be [14]. A széles fahídon eredetileg a vasúti pályát hídtengelyben vezették át [13]. A híd bontásakor készült felvételek tanúsága szerint a vasúti pálya közvetlenül az egyik fa főtartó mellett volt oly módon, hogy a közúti és vasúti pályát egymástól másfél méter magas fakorláttal választották el [8]. A fahíd üzemeltetése, különösen a három közbenső fajárom karbantartása sok pénzt igényelt. A kapcsolatok, csavarok folyamatos gondozásán túl nehézséget okozott a megfelelő, amerikai vörösfenyő beszerzése is. A kiadások mérséklésére dr. Zielinski Szilárd műegyetemi tanár tervei alapján 1908-ban vasbeton pilléreket építettek. A fahíd kicserélésére több terv is született, de az I. világháború kitörése miatt ezek nem valósultak meg. Érdekesség, hogy 1923-ban egy esetleges közös acélhíd terve mily nagy vitát és ellenkezést váltott ki [8]. A magyar hídtörténelemben páratlan, hogy 147