Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK A létrafogas, ül. foghézagos bakolások lehetővé teszik, hogy alacsony vízálláskor a ponton-fedélzet fölé mintegy 3 m-re emelhető legyen a kocsipálya szintje és így csökkenjen a lejtő és emelkedő meredeksége. Az, hogy a csongrádi pontonhíd ezt tudja, ez a legfőbb kuriózuma. Polgári igényt elégít ki (uszályhíd, katonai pontonhíd ezt a "tudományt" csak több, legalább 2 db különböző magasságon lévő hídfővel és ekkor már legalább 2 db vonalban való elhelyezkedéssel, hozzávezető úttal lenne képes teljesíteni.) A magassági szabályozás módszere az, hogy egy segéd reteszgerendának és az emelőműnek a segítségével a felszerkezet egy létra foggal feljebb emelhető vagy egy létrafoggal lejjebb süllyeszthető. Az emelési művelet terheletlen hídon, többnyire a pályán tartózkodó és dolgozó kezelőszemélyzet munkájával, praktikus célszerszám-szerkezeti elemek és hidraulikus sajtó segítségével történik (néhány perc alatt 1 foknyi mozdítás, majd forgalom áteresztés és újabb ciklus). A hajózási kapu kinyitása és becsukása a pontonhíd kezelésének viszonylagosan rendszeres, legmunkaigényesebb és legbonyolultabb, legfelelősség-teljesebb művelete a kezelőszemélyzet számára. Manapság 53 m széles hajózó kapu nyitása 3-5 perc, becsukása 15-25 perc, gyakorisága 0,5/nap, létszám igénye 4(3) fő, a viszonylag gyors becsukás feltétele cca. 80 kW teljesítményű kisgéphajó. A kinyitáskor a folyóvíz sodrási energiáját kihasználják, becsukáskor ennek ellentettjét kell (célszerű géppel) kifejteni (ha motorgép nincs, emberi erővel, kézi csörlőzéssel és ennek megfelelően hoszszabb időtartammal). Télre menedék-kikötőbe kell az úszóműves részt állítani (dec. 15.-márc. 10. között). Ez az évi egyszeri szét- és összeszerelés alkalmanként a teljes kezelőszemélyzet másfél-két nappali műszaknyi munkavégzését igényli. Ekkor a cca. 200 tonnányi tömegű PONTONHIDAK úszóműves részt kell megmozgatni, 4 egységnyi darabban és a csatolásokat, horgonyzásokat bontani-elkészíteni, biztonsági és környezeti munkákat elvégezni, közben lehetőleg a forgalmat legkevésbé hátráltatni, ellehetetlenítést elkerülni. Az utóbbi évtizedben egyre fokozódó gondot okoz még az áradások utáni és vízlépcsőknél, majd folyó kanyarulatokban szigetté összeálló hullámtéri fa-anyag uszadék-torlaszok romboló hatásai előli menekülés (téli elhúzódáshoz hasonlóan). Uszadéktorlasz ütközés következménye (Jójárt János felvétele) A híd teleltetése és egyéb okok miatt a rendszernek szoros tartozéka egy párhuzamos kompüzem, a legnagyobb baj és gond az időszakosság mellett a párhuzamosság az összes eszköz megtartása és lehető jókarban tartása végett. A 35-40 tonna összteherhordó képességű komp önsúlya a hordképességével azonos, fő méretei 22,1x6,4x1,0 m. Az 1966-ban épített acélszerkezetet, ún. kötélvezetéses üzemmódban használják, 1 kisgéphajó segít a fordulók gyors lebonyolításában, amelynek maximális sebessége 3 forduló/óra, általában 2 forduló/óra. A komp segít a pontonhíd karbantartási és/vagy javítási munkáinak időszaka alatt a forgalom lebonyolításában. A hullámteret meghaladó vízállásnál négy v. több kerekes közúti jármű átkelése szünetel (ez évi 2-4 hét), ekkor személytől motorke141