Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)
Egyedi hídleírások
ALGYŐI TISZA-HIDAK EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Az újjáépítésben résztvevők egy csoportja (MÁV Rt. Tervtára) A kisebb hídrész kiemelése után a végleges helyreállítással 1947. november 17-én végeztek, azaz visszaállt az 1902. évi állapot. Kiegészítették a rácsos főtartó hiányzó részét. Az emeléshez készített ideiglenes alépítményt csak részben bontották vissza, teljes eltakarítását 1960-ban végezték el. Szerencsére a szerkezet nagy részét fel lehetett használni. Az 1330 t acélszerkezetből 1180 t volt használható, a többit új anyaggal pótolták. Az ekkor 78 éves szerkezetet (1947) alapos vizsgálatnak vetették alá. A vártnál kedvezőtlenebb eredmények miatt súly- és sebességkorlátozást (15 km/h) vezettek be. A növekvő forgalmi igények is halaszthatatlanná tette a szerkezetcserét. Az átépítésre még 12 évet várni kellett. Az akkor 90 éves (1960), többszörös rácsozású szerkezetet ekkor vonták ki a forgalomból [1] [27] [36]. Uj mederszerkezet építése (1960) Az új szögecselt mederszerkezet csonkaszegmens alakú, szimmetrikus, másodrendű oszlopos rácsozású. A medernyílás terveit az Uvaterv készítette, a hidat a Ganz-MÁVAG (Bors Ernő) gyártotta és szerelte [27]. A korábbi gyakorlattól eltérően a csonkaszegmens alakú nyílást a hullámtéren, a hídtengellyel párhuzamos állványon, több ütemben készre szerelték. Szerelés után behúzókocsin a meder fölé kihúzták. A konzolosan kinyúló szerkezetvég alá két uszályra épített, közel 5,0 m magas állványzat segítségével a szerkezetvéget átúsztatták a túlparti behúzóállvány fölé, miközben a másik szerkezetvég behúzókocsin haladt előre. A hajózás során a 710 tonna súlyú hídszerkezet mozgása általában kígyózó és ugrásszerű volt. A kilengések értékei vízszintes síkban ±20 cm között változtak. A hosszirányban végleges helyére hajózott szerkezetet ezután keresztirányú behúzó pályán a végleges helyére juttatták. Ekkor az időközben elkészített pályaszerkezet miatt a szerkezet súlya már 900 t volt. Az új nyílás próbaterhelése 1960. november 30-án volt. A háborús roncskiemeléshez készített vasbeton építményeket csak ekkor bontották el [19] [27] [35]. A továbbra is vegyes forgalmú mederszerkezet pályaszerkezete újszerű kialakítású volt. A vasúti pálya terheit acél keresztaljak továbbították a hossztartókra. A közút részére vasbeton pályalemez készült. A medernyílás átépítésével egyszerre a hullámtéri nyílásokat a forgalmi igények kielégítésére megerősítették, valamint a vasúti hossztartókat ellátták szélráccsal és féktartókkal. 102 A medernyílás véglegesen helyreállítva (1947.) (MÁV Rt. Tervtára)