Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI halmokon létesültek, egymástól az országos átlagnál sokkal nagyobb távolságban. A megye nagy területei lakatlanok voltak, különösen a török megszállás (16-17. század) alatt és még a 18-19. században is, amíg a megye a határőrvidék része volt (1861-ig). Ez a 300 év nem hozott változást a „vadvízország" ősállapotában. A népességnek az a része, mely ezt az időszakot a helyszínen végigélte, vagy visszaköltözött, miután elmenekült a törökök elől, védelmet találhatott benne a török janicsárok, az osztrák katonák és a kuruc szabadcsapatok zaklatásaival szemben [5]. A Tiszán, a Maroson és a Körösön adva volt a lehetőség a vízhasznosítás legősibb formájának, a faúsztatásnak az alkalmazására és révek létesítésére. A népesség élt is ezzel a lehetőséggel. A 18. század végén már a kisebb bárkákkal való hajózásra is van példa. Még mielőtt a vasútépítések nagyobb hangsúlyra és népszerűségre szert tettek volna, tervek készültek a Duna-Tisza-csatorna megépítésére, melyek közül többnek a nyomvonala Csongrád megyét - Szegedet vagy CsongráFÖLDRAJZI ÉS VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK dot - is érintette. Az első ilyen tervet Franz Dilher, Szolnok város katonai parancsnoka készítette a sószállítások megkönnyítése érdekében 1715-ben. Ezek a tervek élénk érdeklődést váltottak ki a megyében, azonban megvalósításukra azóta sem került sor. Egyedül a Türr István által megépített Ferenc csatorna tekinthető a gondolat részbeni megvalósításának [4], A Tisza magas vízállásairól és árvizeiről Csongrád megye legnagyobb településén, Szegeden került elő az első írásos dokumentum 1689-ből, majd ezt követően 1691-ből, amelyben az akkori krónikás megjegyezte, hogy országszerte nagy árvíz volt. Ettől az időponttól kezdve, kisebb-nagyobb rendszerességgel íródtak feljegyzések, így az egyik 1712-ből, mely szerint Szegeden az árvíz egy hétig pusztított, a Felsővárost és az Alsóvárost egyaránt romba döntötte olyannyira, hogy a város lakossága a várat övező palánk gátjai között talált menedéket. A 18. század második felére esik Vertics József mérnök működése. Ez a kiváló térképész 1870-ben elkészítette a Tisza Csongrád Szeged környéke 1784-ben .és 1864-ben (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) 9