Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

A hidak értékéről, védelméről

A több nyílású hidak egyes nyílásai ma feleslegesnek tűnnek, ez megjelenésüket bizonyos mértékben zavarja, hosszú szárnyfalaik általában hatásosak, bár az utazó ritkán látja ezeket úgy, mint a képeken. A későbbi korban épült szegmens ívű boltozatok játékos, kedves megjelenésűek. A legnagyobb nyílású félkörív alakú Csülök-patak hídján a különböző szinű kövek játéka jelent különös esztétikai élményt. A három viszonylag fiatal boltozat meglehetősen eltérő méretű, kialakítású, a kétnyílású híd kedvező megjelenésű, a vasbeton aluljáró kissé rideg. Az acélhidak közül a sajókazai Sajó-híd különleges eset. Elrettendő példának is tekinthető, igaz nem is végleges hídnak szánták. A kesznyéteni Sajó-híd a felsőpályás gerendahíd átlagos típusa, különleges esztétikai értéket nem képvisel. Az elmúlt évben lebontott szerencsi híd szokatlan formájú, csupán érdekesnek mondható. A tokaji Tisza-híd hagyományos gerinclemezes főtartójú híd, az alsó él vonalazása, a merevítő bordák ritmusa esztétikailag is jól sikerült alkotássá teszi. Az új polgári Tisza-híd megjelenése, amíg mellette állt a régi rácsos szerkezet, nem volt túl kedvező. Ma már önmagában állva, a tokajihoz mérhető, bár a funkció nélküli pillér-rész zavarja a hatást. A két NF csavaros híd közül a taktaharkányi megszokottabb, a gesztelyi szellősebb, s méretei miatt jobb hatású. A sajóecsegi Sajó-híd kis nyílásai, csőcölöp pillérei és a mellette álló vasúti híd miatt esztétikusnak nem mondható. A vasbeton hidakról csak röviden kívánok valamiféle értékelést adni. A kisebb lemez vagy egynyílású bordáslemez hidaknál, főleg a hídfők, a lezáró kúpok és a korlát adja meg a híd karakterét. A hídfők anyagában, a korlátok kialakításában sajnos ma már kevés a változatosság, főleg az utóbbi kár, mert az utazó ezt látja, s unalmasak, sablonosnak találhatja. A többnyílású hidaknál a pillérek alakja, esetleges burkolása, a főtartók magasságának változása az egyes hidaknál jelentősen eltér. A főtartó teljes vagy nagyobb hosszán végimenő kiékelése, az 1:1,3:1 körüli nyílásarány jobb ritmust, lendületesebb megjelenést ad, mint a régebbi gyakorlatnak megfelelő rövid, meredek kiékelés. A ritkasága miatt bemutatott kétnyílású gerendahíd kevésbé előnyösnek Ítélhető, mint a páratlan nyílásszámú hidak. A hidasnémeti régi Hernád-híd építése 1927-ben. (Nagy Petemétől) 72