Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Vasbeton hidak 1945-től napjainkig

alkalmaztak áttört, illetve oszlopokra helyezett fejgerendás megoldást. Előregyártott elemek alkalmazása a pillérek építésében a megyében nem terjedt el. Indokolt lenne a hídtartozékoknak és a szigetelés technológiájának változását, fejlődését is bemutatni, ez azonban az országos tendencia szerint alakult, így csak annyit jegyzünk meg, hogy a vízzáró dilatációk, a repedést áthidaló, védőaszfaltos szigetelések a korrózióvédelem érdekében ma már elengedhetetlenek. A hídtervezés és építés változásának, fejlődésé­nek bemutatására talán a felüljárók (az út átve­zetése vasút vagy út felett) a legalkalmasabbak. A korai felüljárók példája az 1894-ben Miskol­con épült szirmai felüljáró, melynél nagy súly­támfalként kialakított hídfőre és karcsú vasosz­lopra támaszkodott a gerinclemezes főtartó. A pályalemez zórésvasas kialakítású volt. A négy vágányt áthidaló híd 30 m hosszú volt. (1988-ban átépítették a hidat.) Korai építésű a Hidasnémeti belterületén lévő egyvágányú vasút felett, a 3. sz. út átveze­tését szolgáló híd, mely I tartós, zórésvasas fel­szerkezetű volt. (1950-ben a hidat szélesítették, 1970-ben a felszerkezetet átépítették.) E két híd jellemzője a lehető legkisebb szabad­nyílás, a nagy hídfők és az acél felszerkezet. A felüljárók újjáépítésének egyedi példája a zsolcai, amely a szirmai méreteivel azonos, itt azonban rácsos merevbetétes vasbeton felszer­kezet épült. Mai szemmel a vasbeton felszerkezet kedvezőbbnek tűnik, mivel az acélszerkezet mázolása a nagy forgalmú, villamosított vasutak felett rendkívül nehéz. Zsolcai felüljáró merevbetétes felszerkezete és pillére, épült 1951-ben. Az 1945 után épült vasbeton felüljárók két alaptípusa a 37. sz. úti lemezkeret és a nyékládházi gerendakeret híd. A lemezkeret a legkisebb űrszelvényt hagy­ja csak nyitva — a két vágányt áthidaló híd hossza 12 m - előnyös a sima betonfelület . A nyékládházi híd prototípusa a konzolos kéttámaszú felüljáróknak. Ennél már na­gyobb az átlátható tér, hídfő egyáltalán nincs, a négy vágányt áthidaló műtárgy 40 m hosz­szú. Tarcalon 1966-ban épült egy háromnyílású, szekrénykeresztmetszetü felüljáró, mely­nek középső nyílása utófeszített. A korró­zióvédelem érdekében általában irányelv volt, hogy a vasúti vágányok feletti nyílásban fe­szített elemekből legyen a felszerkezet. Itt előregyártott gerendák helyett monolit szer­kezet épült. A felüljárók új generációja a 11 nyílású gömöri felüljáró, amely töltés helyett, pil­léreken vezeti át a 3. sz. utat, nemcsak a három vágány fölött, így a híd nem akadá­lyozza a keresztirányú forgalmat, sőt parkolá­si lehetőséget teremt. A felszerkezet EHGE tartókból áll, melyek a vasút feletti építés Tarcali felüljáró, épült. 1966-ban. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom