Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Vasbeton hidak 1945-től napjainkig

Az UVATERV-ben kidolgozott, Mistéth Endre tervezte hídgerendák kezdetben normál vasbeton-, majd előfeszített kivitelben készültek. [1], [4] 7@l i- IJSO , FT tartós híd Perkupa és Bódvaszilas között, épült 1968-ban. A hídkorszerúsítés nemcsak új felszerkezet vagy új híd építéséből állt, hanem hidak szélesítéséből, erősítéséből is. Vasbeton bordáslemez híd szélesítése Forró belterületén 1952-ben. Utófeszített és monolit vasbeton hidak Az alsópályás ívhidak építése folytatódott 1964-66-ban Ózdon egy újabb vasbeton ívhíd építésével, az UVATERV tervei szerint, feszített pályalemezzel, acél függesztő oszlopokkal, egyedülálló, szélrácsszerű, acél keresztkötéssel. Ezután Alsóbereckinél 1965-66-ban 70,0 mes nyílással megépült a legnagyobb nyílású utófeszített pályás ívhidunk. Az irodalomban is részletes ismertetés található erről a szép mérnöki létesítményről, melynél hazánkban a leghosszabb, 114 m-es feszítő kábeleket alkalmazták. [5], [6] Utófeszítéses technológiájú az 1966-ban épült tarcali felüljáró is. Utófeszített, helyszínen előregyártott gerendákkal a megyében nem épült híd. [7] A monolit vasbeton hidak sorában néhány szekrény keresztmetszetű vasbeton híd érdemel említést, így a Négyes községben 1969—70-ben épült kéttámaszú, konzolos, kétcellás szekrénytartós híd és az 1967-68-ban Sajószentpéteren 30,0 m nyílással épült Sajó-híd. Érdekessége ennek a hídnak, hogy a pályalemez és az alsó öv a támaszokon túlnyúlik és mereven kapcsolódik a talpas keretlábhoz. Ezt a hidat külön mutatjuk be. Az előregyártóit hídgerendák új generációi A 10,0 m-nél nagyobb nyílású hidak előregyártott gerendával történő építésére kialakított EHGE tartókkal, melyek gyártása 1973-ban kezdődött, épült a 11 nyílású 222 m hosszú és 14 m széles miskolci Gömöri felüljáró 1976-78ban. Az építésekor szenzáció számba menő előregyártott szerkezetnek ma már ismertek a gyengéi, kétségtelen azonban, hogy vasútvonal felett, építése idején ezen a módon lehetett a leggyorsabban építkezni. [8] Az EHGE tartók korszerűsített változata az egymáshoz szorosan nem illeszkedő, így vizsgálható, javítható EHGT tartó, mellyel még nagyobb nyílásokat lehetett áthidalni. Ilyen tartókkal épült át, pl. a háború végén történt megmentése során híressé lett hidasnémeti Hernád-híd 1982—84-ben négy, 26,0 m-es nyílással. Az előregyártott elemek között különleges a Takta-övcsatorna felett 1980-ban épült híd, amely feszítéssel együttdolgoztatott fordított „U" keresztmetszetű tartókból áll. A vízépítésben alkalmazott elemek kis forgalmú utakon megfelelőnek bizonyulnak. Ezt a hidat külön mutatjuk be A sokáig egyeduralkodó EHGT tartók mellett 1981-től lágyvasbetétes KCs és 1984-től UH jelű tartók bővítik a választékot. Jó lehetőség, hogy a KCs jelűeket Bodrogkeresztúron gyártják. UH jelű tartókkal készült pl. a 35. sz. úton a Hejőpatak hídja 1990-ben, KCs tartóval pedig a 3. sz. főút Kis-Sajó hídja 1992-ben. A feszített UB tartókat 1985 óta gyártják, ilyen felszerkezetű híd nincs a megyében. 55