Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

A megye természeti adottságai, a vízfolyások

Sószállító útvonalak a XVIII. században [5] A XIV. században a főbb útvonalak már markánsan mutatják, hogy a kereskedelmi kapcsolatok, a védelmi feladatok milyen közlekedési irányok kialakítását igényelték. A Bodrog- és Taktaköz az évszakos elöntések, a mocsarak és a rendkívül gazdag folyóvízhálózat miatt a régi időkben - a közlekedés számára - szinte áthatolhatatlan volt. A Felső- és Közép-Tiszavidéken nem volt kedvezőbb természetföldrajzi feltétele az átkelőhely kialakulásának, mint a Tokaji-kapuban. Az ide vezető utak az árvízmentes, magasabb térszíneken haladtak. A XVIII. századi katonai felmérés jól mutatja az ezen a területen lévő viszonyokat. [3] A XVIII. század végén a kiemelt jelentőséggel bíró utak téli-nyári használhatóságának érdekében már helytartótanácsi rendeletek írták elő a megfelelő kialakítást, karbantartást és a vízfolyásoknál a minden időbeni átkelés lehetőségének biztosítását. A nagyobb folyókról röviden, melyek révátkelést, hídépítést tettek szükségessé A Hernád Kékednél lép a megyébe, az előző szakaszán vad hegyi patakként, a Kassa után kivált mellékágtól - a Kis-Hernádtól - kísérve Ónodnál egyesül a Sajóval. Négy mellékvize a Bélus, a Bársonyos, a Vasonca és a Vadász patak. A 6-8 km széles völgyben a magna via haladt az apró falvakat érintve a Cserhát és a Zempléni hegység között. A Sajó, 99 km-es szakasz után lép be a megyébe, majd 125 km-es szakasz után Tiszaújvárosnál ömlik a Tiszába. Mellékvizei közül jelentősebbek: a Hangony, Bán, Keleméri, Szuha, Tardona, Nyögő, Szinvapatak. A Hernádon és a Sajón 60-80 m a szabad átfolyási szelvény ossz szélessége, ezért általában háromnyílású hidak épültek 20-32 m körüli legnagyobb nyílással. A Bódva, 47 km-es út után lép be a megyébe, majd 64 km-es középső és alsó szakasz után Sajóecsegnél ömlik a Sajóba. Mellékvize a Jósva, a Ménes patak és a legjelentősebb a Rakaca-patak. A Bódván kisebb a szabad átfolyási szelvény: 40-60 m. Az 1930-as években, amikor az állandó hidak épültek, ezt is háromnyílású hidakkal volt a legkézenfekvőbb áthidalni. A Bodrog, amely Kárpátalján ered, öt forrásfolyót egyesítve, a megyébe egységes folyóként érkezik, 217 km-es szakasz után lép az országba, 50 km-es szakasz után Tokajnál folyik a Tiszába. A szabad nyílások szükséges összes szélessége a Bodrogon 90-110 m. Korábban 28, illetve 40 Kies, ma 70, illetve 40 m-es legnagyobb szabadnyílással épült híd Alsóbereckinél, illetve Sárospatakon. 9