Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A hidak értékéről, védelméről (B.E.)

A hidak értékéről, védelméről A megye hidjai a nemzeti vagyon jelentős részét képezik. Itt a Körösök völgyében jelentős számú, - 12 db - nagynyílású híd található, melyek biztosítják a Fehér-, Fekete-, Kettős-, Hármas-, SebesKörös folyókon és a Berettyó folyón a zavartalan átkelést. Mivel e hidak jelentős része a századforduló tájékán épült, a nem megfelelő' kocsipályaszélességük (4,8 m) és teherbírásuk miatt napjainkra részben átépültek, hogy megfeleljenek a jelenlegi forgalmi követelményeknek. így került sor a körösladányi-, köröstarcsai-, dobozi és a békési Körös-hidak építésére, melyek 1977-85 között a szabadon szerelt technológia alkalmazásával épültek. Ezen hidak a Körösök hangulatát idézik a tájba illeszkedő parabolikus íveikkel. A megye acélszerkezetű hidjai több nyílásúak. Ahídnyílások méretei 30-40 m között vannak. Kivételt képez a szeghalmi Berettyó híd a 47. sz. főút 79+446 km. szelvényében, melynek nyílása 65 m. A hidak használati értéke elsősorban attól függ, hogy funkciójuknak megfelelneke? A századforduló után épült hidak megfeleltek az akkori időkben közlekedő legnagyobb mértékadó igénybevételt jelentő gőzeke terhelésnek. A későbbi fejlődés igényelte a nagyobb teherbírású hidak építését. A fentiek miatt szükségszerűvé vált tehát a régi hidak elbontása, újak építése. Azonban újszerű megoldás alkalmazására is sor került, olyan hídnál, ahol lehetőség volt a teherbírás növelésére. Alulbordás vasbeton hídszerkezet teherbírásának növelésére feszítőpászmás erősítés alkalmazására került sor az endrődi Hármas-Körös-hídnál. Ezzel a megoldással sikerült a teherbírást 20 t-ról 40 t-ra növelni. Rendkívüli értéket jelentenek a nagy acél hidak mellett a téglaboltozatok, melyek fenntartása, üzemeltetése nem kevés gondot okoz az Igazgatóságnak. Történelmi szempontból igen fontos, városképi jelentőségű az 1806-08-ban épült négynyílású gyulai Bárdos híd, amely műemléki védettség alatt áll. Több alkalommal kellett jelentősebb felújítási munkát végezni a hídon, legutóbb 1989ben, amikor a boltozatok teherelosztó vasbeton lemezt kaptak. Említésre érdemes az 1900-ban épült gyulai Élővíz-csatorna híd is a 4219. j. út 68+791 km. szelvényében, mely egynyílású téglaboltozat. 1994-ben szintén teherelosztó vasbeton lemez megerősítést kapott. Az 1895-ben épült a gyomaendrődi Holt-Körös- híd a 4232. j. út 19+698 km. szelvényében szintén teherelosztó vasbeton lemez megerősítést kapott 1993-ban. A forgalomra való alkalmassá tétel mellett igyekeztünk a híd műszaki értékét, eredeti formáját is vissza adni. Az Igazgatóság szép hagyományt igyekezett ápolni, amikor a gyomaendrődi Hármas-Körös-híd téglafalazatú korlátjára elhelyezte Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak védőszentjének bronz szobrát, amely Kiss György Munkácsy-díjas szobrász művész alkotása. Ünnepélyes avatása 1995. január 13-án volt. Hídjaink megőrzése érdekében az 1913-ban épült gyulai Fehér-Körös-híd "Műszaki emlék"-ké történő minősítését javasoltuk. Ezen híd méltán reprezentálja a századforduló hídépítési mérnöki alkotását. A híd kéttámaszú, alsópályás, konzolosan túlnyúló, különleges alakú acélszerkezet, amelyhez kétoldalon öszvér-szerkezetű vb. pályával épült, befüggesztett hídrészek kapcsolódnak. A hidak védelmének egyik igen fontos szempontja, hogy a híd környezete ápolt, gaztalanított legyen. A kokúpok, vízsurrantók, lépcsők rendben legyenek, ellássák a funkciójukat. A hídon átvezetett közművek állapotáról felmérés készül, melyet folyamatosan egyeztetünk a közművek fenntartóival. Ezzel értékeket mentünk meg, ami a hidak védelmében szükséges. Gondot fordítunk arra, hogy a hídfőkben a járművezetők figyelmét felhívjuk azzal, hogy a kiemelt szegélyeket sárgára lefestjük, a kőbábú oszlopokat fekete-fehér sávozással látjuk el és azt folyamatosan tisztántartjuk. Említést érdemelnek a magas járművek által okozott károk. Többek között 1971-ben a gyomai Hármas-Körös-híd egyik nyílását egy vontatott munkagép gémje leszakította, 1980-ban pedig a békési Kettős-Körös-híd egyik nyílását egy tehergépjármű felnyíló platója annyira megrongálta, hogy át kellett építeni. Hídjaink védelmére hidat védő előkapuk épültek olyan acélszerkezetű hidakhoz, melyek alacsonyabb űrszelvénnyel rendelkeznek. A felső keresztkötésekre és a hidat védő előkapukra sávos táblák és magasságot jelző korlátozó táblák is kerültek kihelyezésre. Ennek ellenére még mindig vannak felelőtlen gépjárművezetők, akik túlméretes rakományukkal nekimennek a hidat védő előkapunak és annak felső gerendáját leütik. Veszélyeztetik saját maguk és mások testi épségét. Nem is szólva arról, hogy ilyen károkozás után a híd mechanikailag védtelenül marad, csupán csak a magasságkorlátozó tábla jelent védelmet. A két híd leszakadását a gépjárművek túlnyúló szerkezetei okozták, melyek beakadtak a felső keresztkötésbe és a szélső főtartókat összerántva a híd stabilitásának elvesztését okozták. Ezen hídjaink újbóli használhatóságuk érdekében EHGE jelű hídgerendák felhasználásával, közbenső pillér beépítésével helyreállítást nyertek. 88