Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Jelentősebb hidakról, egyedenként (Hargitai J.)

Építés éve: 1903-1904. Megbízó: Magy. kir. Allamépítészeti Hivatal, Gyula. Pischinger Gyula kir. főin., Tiszay Géza kir. s. mérnök, műsz.. ellenőr. Tervező az alépítménynél: Mányi József kir. főmérnök, a vasszerkezetnél: Oetl Antal Vasöntöde, Gépgyár és Nicholson Gépgyár Rt. Kivitelező az alépítménynél: Pfa ff Ferenc és társai, vasszerkezetnél: Oetl Antal Vasöntöde, Gépgyár Rt. Nyílások: 54,00+58,00+54,00 m. Pályaszélesség: 0,75+4,50+0,75= 6,00 m. Acélszerkezet súlya: 276,9 t. Teherbírás: II. osztály. Próbaterhelés: 1904. május 17. Forgalombahelyezés: 1904. november 24. Építési költség: 231 285.- korona. Előzmény: 1880-ban a m. kir. Államépítészeti hivatal megépítette a mezőberényi fahidakat: 7x9 m támaszközű ártéri hidat és 10 nyílású, össze­sen 119 hosszú mederhidat. Az állandó híd háromnyílású, alsópályás, kéttá­maszú, rácsos, kétfőtartós, szegecselt acélszerke­zetekből áll. A Kettős-Körös folyót merőlegesen ke­resztezi. Az alépítmények sík ill. kútalapozással készültek. A hídfők és pillérek felmenő falazata tégla, külső felülete faragott mészkőburkolat, me­lyet kiugró szegélykő zár le. Az 1,80 m magas szer­kezeti gerendán acélsarukra támaszkodik a fel­szerkezet. A hídfő két oldalán a földfeltöltést ter­méskővel burkolt fóldkúp zárja le. A főtartók ma­gassága a végeken egységesen 2,20 m, a két szél­ső nyílás közepén 8,20 m, a középső nyílásban 8,50 m. A függőleges rudak rácsozottak, a ferde rudak szögvasakból készültek. A két főtartót a szélső nyí­lásokban 7-7 darab, a középső nyílásban 9 db fel­ső rácsozott keresztkötés és szélrácsozás mereví­ti. Az alsó öveket gerinclemezes kereszttartók és végig szélrácsozás kötik össze. A hét hossztartó I 300 szelvényű. A híd összes szerkezeti kapcsolata szegecseléssel készült. A kocsipályán 15 cm vas­tag keresztirányban elhelyezett tölgyfapalló, a gyalogjárón párnafára helyezett fenyőpalló képez­te a járószintet. 1924-1925-ben a fapallós pálya­szerkezetet zórés-vasakra cserélték át, a gyalog­járó pedig vasbetonból készült. Az acélszerkeze­tet megerősítették. 1960-ban a Vésztő felőli pillér szerkezeti gerendájának háborús sérüléseit javí­tották ki, a pillérek felmenőfalát a kőpárkányig elbontották és vasbeton szerkezeti gerendát épí­tettek. 5. Békési közúti Kettős-Körös híd a 4238 jelű út 8+660 km szelvényben. Építés éve a medernyílásnál: 1890. Építés éve az ártéri nyílásoknál: 1903-1904. Nyílások: 40,09+39,59+39,59+40,09 m Pályaszélesség: 0,60+4,80+0,60= 6,00 m Ezen a helyen 1890 előtt fahíd állt, akkor a me­dernyílásban egy 42,5 m támaszközű, a középső négy mezőben többszörös rácsozású rácsos szer­kezet épült, melyhez egy öt és egy 10 nyílású, fa­szerkezetű ártéri hídrészt csatlakozott. A végleges híd négynyílású, alsópályás, kéttá­maszú, csonka szegmens alakú, rácsos, szegecselt 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom