Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Háborús pusztítások, újjáépítés (B.E.)

A háború után a hidak újjáépítése rendkívül sürgőssé vált. Először a közlekedés számára ideiglenesen, a mederben lévő hídroncsokra átjárókat építettek, ez azonban csak rövid időre oldotta meg az átkelést, mert a téli-tavaszi időszakban a megáradt folyók árvízveszélyt jelentettek. Elsőként Szeghalomban a Berettyó folyón a felrobbantott hídtól déli irányban mintegy 150 m-re fahidat építettek 1945-46-ban, melyen a forgalom megindulhatott. Közben hozzáfogtak a híd helyreállításához. Ehhez felhasználták a szegedi Tisza-híd egyik lebontott ártéri hídnyílásának acélszerkezetét, amelyik felsőpályás ívhíd volt és alsópályás vonóvasas rácsos acélszerkezetű híd épült anyagából. A hidat a Budapesti Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet megbízásából dr. Székely Hugó és Bölcskei Elemér oki. mérnökök tervezték. Az célszerkezet gyártási munkáit a Stieberféle Építési és Ipari RT. Budapest és a szerelési munkát a Magyar Állami Vas, Acél és Gépgyárak RT. Budapest, míg a hídfő átalakítását a Nemzeti II. Hídépítő Vállalat Budapest végezte 1948. október 20.-1949. február 19-e között. Az endrődi Hármas Körös híd felrobbantott medernyílásának helyébe először ideiglenesen faszerkezetű hidat építettek. A medernyílás acélszerkezetének ideiglenes jellegű átépítési munkáit Haász és Somogyi Rt. Budapest, a szerelési munkákat pedig a békéscsabai Építőipari Szövetkezet végezte el dr. Menyhárt István oki. mérnök tervei alapján. Az ideiglenes jellegű hídszakasznak a forgalomba helyezése 1946. augusztus 20-án volt. Csak ezután történt a mederben lévő lerobbantott acélszerkezet kiemelése, melyet a Közlekedésügyi Minisztérium Hídosztálya házilagos munkával 1948-49-ben végzett el Hargitai Jenő építésvezető irányításával. A medernyílás megfelelő teherbírásának növelése érdekében azonban később, 1968-ban szükségessé vált annak átépítése, tekintettel arra, hogy a medernyílás ideiglenes jelleggel épült. A felrobbantott ecsegfalvi Hortobágy-Berettyó híd mellé 150 m-re szintén fahidat építettek, Ideiglenes jelleggel átépített mederhíd keresztmetszete melyen a forgalom ideiglenesen bonyolódott le 1949-ig. Ekkor már az újonnan létrehozott Közúti Hídberuházási Vállalat megbízása alapján végezte el a Kotró- és Vízépítő Nemzeti Vállalat a híd újjáépítését Karoliny Márton műszaki tanácsos tervei alapján. A hídépítés építésvezetője: Erős László, műszaki ellenőre: Jancsó István volt. Végül szolgáljon tanulságul az olvasó számára az, hogy a háború után 50 évvel a gyomai Holt Körös híd felújítási munkáinak végzése közben fel nem robbant aknákat találtak a meder takarítása közben. A szerencsés véletlennek volt köszönhető, hogy robbanás nem következett be. Irodalom, források: [1] Borús József: Békés megye felszabadulása. Békési Elet 1969. évf. 3. szám. [2] Góg Imre: Ötven éve történt. Gyulai Hírlap 1994. X. 7. [3] Kos Ferenc: Adalékok Gyoma felszabadulásának katonai történetéhez. Békési Élet 1972. év 3. sz. [4] Szeghalmi Péter András Gimnázium: 1947. évi évkönyve. [5] Magyar Államépítészeti Hivatal 1945. V. 26-án kelt kimutatása. Békés megyei Levéltár. [6] Szemtanú: Váradi István. Ecsegfalva, Viola u. 5. sz. alatti lakos. [7] Iratok, tervek a Békéscsabai Közúti Igazgatóság birtokában. [8] Kovács Gergelyné: Alföld Panoráma, Budapest, 1983. 19] Hargitai Jenó' eredeti hídleírásai és visszaemlékezései. Szeghalom gőzmalmi Berettyó-híd újjáépített medernyílása 1948-ban 76