Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vashidak építése (K.Gy.)

lapotot és hangulatot sejtetni engedő - folyóján kevesebb mint 5 km-t felfelé haladva érhetjük el a hajdan még Bihar megyével közösen, határhídként épült remetei Fekete-Körös hidat. A háromnyílású csonka szegmens, rácsostartós vashíd, 1912-ben épült főtartószerkezete, ma is eredeti formában áll. A főnyílást közrefogó két kisebb nyílás a híd érdekességét adja, itt ugyanis a kis fesztávolságnak köszönhetően nincs felső keresztkötés. A gyulavári Fehér-Körös-híd (1912) A kétnyílású csonka szegmens alakú vashidat eredetileg fa pályaszerkezettel építették meg, melyet 12 év után vasbeton pályalemezre cserélték fel. A megnövekvő forgalom igényeinek megfelelően 1930ban megerősítették a vasszerkezetet. A Fehér-Körösön a közelben levő duzzasztó a helybéliek kedvenc nyári fürdőhelye, ahonnan szép kilátás nyílik a töltések fölé magasodó régi vashíd felé. A gyulai Fehér-Körös-híd (1914) Az 1913-14-ben épült gyulai Fehér-Körös híd talán a megye legszebb hídja. Az alsópályás, kéttámaszú, konzolosan túlnyúló rendkívül impozáns, karcsú acélszerkezet kitűnő fotótémát jelent a turistáknak, vagy szakmabeli utazóknak egyaránt. Áradások alkalmával a szerkezet alsó élét rendszerint eléri a Fehér-Körös vize. A híd szerkezetének felső keresztkötését több alkalommal a magas rakománnyal közlekedő tehergépkocsik rongálták meg. A szerkezet mindezekkel dacolva még ma is eredeti formájában áll a sarkadi úton, Gyula város határában. Az endrődi-Hármas-Körös-híd (1914) A megyében a "békebeli nagy hídépítési láz" utolsónak megépített hídja az endrődi Hármas-Köröshíd, melynél a vasbeton térhódítása miatt már csak a medernyílás épült meg vasból. A kétfőtartós, szegecselt rácsos szerkezet megépítése már nem jelentett nagy feladatot a kivitelezőknek, rutinmunka volt. Megemlékezés két kishidról: A szarvasi Holt-Körös-híd (1895) A régi, vámos fahíd helyett korszerű, facölöpökre alapozott, rakott kőfalazatú hídfőkre feltámaszkodó szegecselt vashidat építettek derék mérnök elődeink. Buday Béla királyi mérnök úr tiszte volt hajdan, hogy a "fölhasználandó vasanyag minőségének megvizsgálását és a szerkezet gyári előállításának ellenőrzését teljesítse...", valamint elismerje a hengerlési "hibákból" eredő többletsúly elszámolást legfeljebb 3 %-ig. Miután a híd elkészült és a szekerek vámfizetés nélkül haladhattak át a hídon, a gyulai Államépítészeti Hivatal a következő sorokkal kérelmezte a vállalkozó kifizetését: "Nagyméltóságú Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter úr! Hivatkozással az 51990

11. 1894 sz. valamint az 56736/1. 1894 sz. magas rendeletekre van szerencséje az alázattal aláíróit hivatalnak mély tisztelettel azt kérni, hogy ..." A híd pontosan ötven évig volt szolgálatban, amikor is az országon átvonuló hadak felrobbantották. Helyreállítása a régi felszerkezet anyagának felhasználásával történt meg 1952-ben, majd 1962ben vasbeton szekrénytartós felszerkezetre cserélték. Ma Szarvas gyöngyszeme lenne a Holt-Körös páratlan panorámáját szegélyező, szépen cizellált kovácsoltvas hídkorláttal épített igazi "békebeli" vashíd, ha állna... A "veszei"-híd (1903) A századforduló első évében a "régi" 3 m-es fahíd átépítését határozta el az Államépítészeti Hivatal a Gyula-Békéscsaba között mesterséges mederben folydogáló - nem mindig békés - Élővízcsatorna fölött. A mindössze 5 m szabadnyílású vashíd érdekessége volt, hogy az igen közeli két hídfőt eltérő alapozással tervezték meg. Amíg a gyulai parton még futotta volna cölöpökre és a fa cölöprács közrefogására még betont is terveztek a sarokkövekkel erősített falazott hídfő felmenőfala alatt, addig a csabai oldalnak (talán nem véletlen, hisz a két város örök rivális volt) be kellett volna érnie fa szádolás közé beöntött beton síkalappal, melyre ki tudja miért, a hajdani mester egyből a sarokkövekkel erősített téglafalazatot építette volna meg. A kivitel során aztán módosult a terv, a két hídfő egyformán cölöpön épült meg. Sajnos ma már nem gyönyörködhet a közeli Pósteleki erdőbe kerékpárral igyekvő, útközben szomját a "Veszély" csárdában enyhíteni akaró kiránduló a kishíd látványában, mivel azt a hatvanas évek végén elbontották. Hídfő alapozás a Vészei hídnál 64