Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vashidak építése (K.Gy.)

A köröstarcsai (1898) és a mezőberényi Kettős-Körös-híd (1904) A gyulai ÁEH a köröstarcsai Kettős-Körös-híd szakasztott mását kívánta felépíteni Mezoberény mellett. A kivitelezésre adott ajánlatok értékelése után végül is egy apró részletben ettől eltértek, a medernyílásban 2 keretállással többet alakítottak ki, így növelték a híd merevségét. Jó munkát végzett az Oetl Antal Vasöntöde és a Nicholson Gépgyár a kivitelezéskor 1904-ben, így az eredeti Az impozáns méretű mezőberényi szerkezeten fényképezve-átsétálva, gondoljunk egy percre a ma már nem létező köröstarcsai Kettős-Köröshídra. Ennek a hídnak a vasszerkezetét egy másik vállalkozó, a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár 1898-ban építette fel. A szerkezet szakasztott mása volt a mezőberényi hídnak. A békésszentandrási Holt-Körös-híd (1906) Békésszentandrásnál a megyébe érve a 44. sz. főúton a falu Szarvas felőli végén, az új híd után mintegy 200 m-re, pár percre érdemes megállni a régi Holt-Körös hídnál. Az 1906-ban épült csaknem eredeti állapotú, "parányi" rácsostartós híd jól karbantartott 15 m-es felszerkezete kedves fotótéma lehet a hídmérnökök számára. [3] A szeghalmi Berettyó- és Sebes-Körös-hidak (1910) Az "ördögárki" Berettyó-híd 1909-10-ben épült egynyílású vasszerkezet a megye legnagyobb szabadnyílású vashídja megépítése óta. A vasszerkeépített formájában megcsodálható hídon az elmúlt 90 év alatt csupán a zórésvasak fölötti makadám burkolatot cserélték ki aszfaltbetonra. A mezőberényi Kettős-Körös híd rácsos szerkezete a dús ártéri erdő ölelésében megkapó fotótémát jelent az arra vándorlónak. A falu felőli hídfőnél emléktábla jelzi, hogy a híd helyén hajdan levő kompnál búcsúzott el Petőfi Sándor Segesvárra utazva helybéli barátjától, Orlay Petrich Somától. zetet a salgótarjáni és a sólyombreznói vasművek gyártották. Ez a híd már zórésvasas kocsipályával épült meg. A "Foki" Sebes-Körös-híd már a korai vashídépítési láz csillapodásának jeleit hordozza magán. Az eredeti 1907-ben készült tervek szerint 3x30 m nyílású vashíd épült volna. Végül, a meder felett maradt a vashíd, az ártéren pedig 2-2 nyílással alulbordás vasbeton lemezhíd épült. A hidak tovább élnek mondhatnánk, ha Szeghalom határában kisétálunk a régi gőzmalom felé és felkeressük a ma Szabadság-híd néven ismert Berettyó hidat. A medernyílás fölött ugyanis a régi dobozi Kettős-Körös híd eredetileg 1890-ben épített 40,5 m-es fesztávolságú vasszerkezetét építették fel 1925-ben. A remetei Fekete-Körös-híd (1912) A Fehér- és Fekete-Körösök összefolyásától (a kirándulók által jól ismert Szanazugtól) a megye talán legkevésbé szabályozott - így a régmúlt álA köröstarcsai Kettős-Körös-híd (1937) 62