Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Vashidak építése (K.Gy.)

Doboz és Békés Kettős-Körös hidjai (189192, 1904., 1914) Doboz és Békés versengése a Kettős-Körös hídért már a múlt század végén kezdődött, amikor a folyamszabályozás miatt kiépített új folyószakasz új hidak építésének reményét vetette fel mindkét falunál. A két híd létjogosultsága soha sem volt kérdéses, dacára annak, hogy "vízen" mindössze 9 km a távolság közöttük. Az első ütemben tervezett medernyílások megépítése ügyében tartott árlejtés után a két hídra ugyanazon vállalkozóval (Schlick-féle Vasöntöde) ugyanazon napon írták alá elődeink a szerződést. Doboz szerencsés volt, mert még abban az évben (1891. decemberében) átadták a forgalomnak az új hidat, Békés késett 3 hónapot. A vasszerkezet szinte azonos méretű és alakú volt a két hídnál, érdekessége a középső 4 mező "X" alakú, ma már szokatlan - a gyomai hídhoz hasonló rácsozása volt.[4] A századforduló után Békés, gyorsabb fejlődése miatt, 1904-ben új hidat kapott. A régi fa ártéri- és hegeszvas mederszerkezet helyett oszA vasszerkezet építését - a fennmaradt iratok szerint - az akkor szokásos építési tempóban (a felszereltséget figyelembe véve is rövidnek nevezhető időszak alatt) végezték el. Az alapozást 1892. augusztusában kezdték, a felszerkezet építését decemberben előkészítették, amiről a következő év februárjában alispáni jelentésekben így számoltak be: "... a körösladányi híd befejezéséhez közeledik, a kőműves munka kész, a vasszerkezet szereléséhez szükséges állvány építését megkezdték. A vasszerkezet a gyárban elkészült..." (1892.XII.18.) lopós rácsozású, négynyílású, korszerű "folytvas" szerkezet épült meg, faburkolatú kocsipályával. Dobozon a hasonló méretű és nyílásbeosztású, szimmetrikus rácsozású híd csak 1914-ben készült el, akkor viszont vasbeton pályalemezzel, aszfaltburkolattal, elsőként a megyében.[8] A két település közötti "versengés" a Körösön való átkelésért a modern időkben is tovább folyt, és ekkor - immáron másodszor - Doboz ismét megelőzte Békést. Az új szabadonszerelt vasbeton szerkezetről azonban e könyv más fejezeteinek tiszte megemlékezni. A körösladányi Sebes-Körös-híd (1893) Ez volt az első, teljes hosszában végleges szerkezetként megépített híd a megyében. A konzolosan túlnyúló kéttámaszú rácsos vashíd méreteiben kisebb, ám alakjában hasonló két évvel idősebb testvérét Csengéméi a Szamos fölött építették meg elődeink. Sajnos ma már egyik érdekes szerkezet sem áll, emlékét a csekély dokumentáció és 1-2 fotó őrzi csupán. "...a körösladányi híd összeszerelése a múlt hónapban megkezdődött, gyorsan halad, még e hónapban átadják a forgalomnak" (1893.II.26.)[4J A híd építéséhez méltóan, a bontásra különleges mérnöki furfangot és tudást ötvöző megoldással került sor 1981-ben. A Hídépítő Vállalat a konzolos részek hídfő előtti lehorgonyzása után és a kocsipálya ütemezett elbontását követően a medernyílás közepén átvágta a főtartót, majd állvány alkalmazása nélkül, mintegy a szabadszerelés fordított sorrendjének megfelelően, rácsrudanként végezte el a feladatot.[8] A régi körösladányi Sebes-Körös-híd 61