Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Boltozott hidak Békés megyében (dr. G.I.)

Boltozott hidak Békés megyében A vízfolyások medrét - mesterséges eszközökkel - a XIX. század elejéig csak a települések közelében sikerült úgy-ahogy állandósítani. Az ilyen állandósult mederszakaszokon lehetőség nyílt hidak építésére. A hídépítés két ősi alapanyaga: a fa és a kő közül Békés megyében a fa volt könnyebben beszerezhető, így az első hidakat mindenütt fából építették meg. Csupán a XIX. század elején, amikor már nagyobb mennyiségben lehetett a megye területén téglát égetni, akkor épültek téglaboltozatú hidak azokon a helyeken, ahol az állandósult meder következtében nem kellett attól tartam, hogy a vízfolyás a hidat elmossa, vagy megkerüli. Kő használatát drágasága miatt kerülték, hidaknál fedkőként is alkalmazták egyes mellvédeken. A téglaboltozatú hidak építése idején a méretezés kizárólag tapasztalati alapokon történt. Az évszázadokon át szerzett tapasztalatok átvétele a gyakorlatban olyannyira bevált, hogy boltozatok erőtani méretezésére még manapság is kevés gondot fordítanak és megelégszenek annak megállapításával, hogy boltozott szerkezeteknél nem a terhelés, hanem az építőanyag korróziója és eróziója azok a tényezők, melyek a szerkezetet teherbírását és élettartamát meghatározzák. Ez a megállapítás Békés megye téglaboltozatú hidjai esetében annál is nagyobb figyelemre érdemes, mert a természetes kőanyagoknak sem időálló, sem teherbíró képessége nem egyforma, hanem helyi, időjárási és egyéb tényezőktől függ. A híd karbantartása már csak ezért is nagyobb gondot és gyakoribb felülvizsgálatot igényel. Ezt a gondot és figyelmet a múltban az utak és hidak fenntartói megkövetelték és az anyagi lehetőségektől függően biztosították is. Hidakat már évtizedek óta csak kivételesen építenek boltozott szerkezettel. Előbb-utóbb, legkésőbb akkor, amikor anyagukat, a téglát vagy a betont a korrózió és az erózió túlzott mértékben kikezdi, át kell adják helyüket korszerűbb szerkezeteknek. Mindebből az következik, hogy Békés megyében, csakúgy mint másutt, a boltozott hidak száma évről évre csökken. Szerkezetük korszerűtlenné, gazdaságtalanná válik, anyaguk, a közepes vagy gyenge minőségű tégla elporlad, kifagy, tönkremegy. Az ilyen hidak már csak ideig-óráig felelnek meg a forgalom igényeinek, napjaik meg vannak számlálva. Békés megye két szép régi boltozott hídja: a négy nyílású Bárdos híd és az impozáns Kapus híd ma is dísze Gyulának, mindkettőt műemléki védelem illeti meg. Ámde a Bárdos híd ma már emlékmű csupán, funkcióját elvesztette. A Kapus híd viszont oly nagy mértékben jellemzője Gyula látképének, hogy minden korszerűtlensége ellenére minden áron eredeti alakjában meg kell őrizni. E két hídon kívül a megye területén a békéssámsoni hidat is érdemes még akkor is fenntartani, ha ez gazdaságilag némi áldozattal jár. A megye boltozott hídjainak adatait kimutatásba foglaltuk és mellékeljük. A száraz statisztikai adatokat a hidak történetére vonatkozó leírásokkal tesszük színesebbé. Battonya A Mezőhegyesről az országhatár felé vezető út a vasútállomás és a település központja közötti összeköttetést szolgálja. Ez a szakasz keresztezi a Szárazeret, amelyen kétnyílású, téglaboltozatú híd állt. Egy 1965. évi leírás szerint a híd boltozatai fekvő kosárívek, másfél tégla vastagságban, kötésben falazva. A szárnyfalak enyhén - 15-20°-kal - hajlanak el a hídtengelytől. A mellvédek a boltozatok fölött vízszintesek, onnan kezdve a szárnyfalvégek felé enyhén lejtősek. Fedkövek helyett téglarakat védi a falazatot. Mindkét homlokzat síkfelület, amelyet csak 3-3 vízkieresztő élénkít. Mellvédjeinek magassága 1,00 m, másfél tégla vastagon falazva. A híd ferde, az út és a vízfolyás tengelyeinek szöge kb. 75°. Az útnak élénk gyalogosforgalma volt, amely a hídon nem volt biztonságosan lebonyolítható. Ezért az út északi járdájának vonalában gyaloghíd épült. A híd építésének történetéhez támpontot ad, hogy Csanád vármegye útjainak és hídjainak 1837. évi összeírása a hidat megemlíti. Az összeírás a megyében 52 utat sorol fel, legtöbb esetben „hídja nincs" megjelöléssel. A 37. sorszámú útnál: „Hídja van Battonya helysége mellett a Száraz éren keresztül kőből, 3 öl hosszú, 3 öl széles, épült 1834. észt." [1]. A hidat az 1980-as évek elején elbontották, helyébe vasbetonhíd épült. Békéssámson A település tengelyét a Tótkomlós felé vezető út alkotja. A beépített terület északi határán ebből a makadámútból nyugat felé földút ágazik el, amely kb. 200 m után északra, majd északnyugatra kanyarodik, és a falu legszélső házától számítva alig pár száz lépésnyire keresztezi a Szárazeret. Ez a vízfolyás valamikor széles, lapos volt, de ma már szabályos vonalban vezetett, eredetileg trapézszelvényűre kiásott csatorna. A keresztezési ponton áll egy öreg híd, melyet a helybeliek szerint a törökök építettek. A híd kétnyílású, fekvő kosáríves téglaboltozat, magas mellvédekkel, rövid, kb. 30° alatt hajló szárnyfalakkal. Az ívek másfél tégla vastag falazatok, amelyeknek felső fél tégláját külön falazták, nincs kötésben az alatta levő ívvel. A híd homlokfalai és mellvédfalai ugyancsak téglafala45