Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Megújulás a XVIII. században (dr. CL)

A felsorolt 32 helyen 21 meglévő hidat találunk. Területi megoszlása: Békés és határa Kerekivei együtt 8 híd 245 51 Körösladánynál lhíd 17 öl Gerlánál lhíd 17 öl Gyulánál 10 híd 116 öl Doboznál lhíd 12 öl Összesen 21 híd 407 öl A hidak közül 10 ölnél hosszabb 13 híd. Mindegyik közül kitűnik a Büngösd hídja Kerekinéi 127 ölnyi hosszával. A békési Fekete- és Fehér-Körös hidjai, 45 ill. 40 öl hosszal. A Körösnek minden hídja meghaladja a 10 ölet. A többi vízfolyás közül érdemes megemlíteni a békési határban a Medves-ér 21 öles hídját, a gyulai Bárdos-ér 10 öles és a Vincze-ér 39 öl hosszú hídját. Mindebből kiderül, miért foglalkoznak annyit a Büngösd hídjával, s miért a megye tartja fenn. A megye történetírója szerint ez volt "a legfontosabb híd, melynek fönttartása egyenesen a megye gondjaihoz tartozott s így első megyei hídnak tekinthető. "[10] Amennyire érdekes a Büngösd hídjának mérete, olyan különös a 15. számú, békési Fekete-Körösbe futó ér "vesszőből font" hídja. Itt csak egy ilyen hidat találunk, de a korban általános hídépítés lehetett: "a Fehér- és Fekete-Körös között levő ereken, fokokon voltak itt-ott hidak, de minő karban! Hídlábakat és gerendákat kaptak ugyan, de pallójuk már nem volt, s így a keresztgerendákat gallyakból font sövénnyel kötötték össze. "[11] Ez volt az Alföld építő anyaga. így készültek a házak, sőt az első templomok is, csak arra még sárréteget is raktak. Negyven év múlva, az 1770-es évekből több kimutatás is áll rendelkezésünkre a megyében található hidakról és töltésekről. Az átnézett négy (1771., 1774., 1778. és 1779. évi) kimutatásból egyértelműen kiderül, hogy Köröstarcsánál, Gyománál, Endrődnél, Szarvasnál, Szentandrásnál és Öcsödnél még ekkor sem volt híd a Körösön. Mindig csak átkelő (trajectus) szerepel ezeken a helyeken, ahol tehát komppal jutottak át a túlpartra. Az iratok anyagát megerősíti a korabeli szemtanú leírása is. Petik Ambrus gyulai tanító 1784ben írt megyefóldrajzában[12] olvashatjuk, hogy Tárcsa alatt a Körös "olly nagy, hogy ezen alól a' Körösön híd seholsem találtatik, hanem minden alább lévő Helységekben járó hídon, vagy a' mint nevezik (kompon) kell által járni." Gyománál "nagy hajón vagy kompon", Endrődnél is az "utasoktól nagy hajót (komp) és különös (külön - Cl) révészt tartván... Szép hasznot vesznek."Szarvasnál, Szentandrásnál, Öcsödnél pedig "rév"et említ. Szarvasnál megjegyezvén, hogy "árendában bírják". Külön kiemeli a szarvasi rév fontosságát: "Buda, Pest és Eger felől elkerülhetetlen Ország uttya Gyula, Arad vagy Temesvár felé, mivel itt kelletik a' körös' révén alkalmas nagyhajókon (Komp) mind Szekerekkel, 's mind pediglen marhákkal a' vizén által költözni, úgy azoknak is, kik ezen Tartományról a' Tiszán túl lévő tartományokra utaznak. "[13] Az alábbiakban az 1771-i összeírás alapján közöljük a megyében lévő hidakat. Békés megye hídjí ai és átkelőhelyei az 1771. évi összeírás alapján Kígyós Hullató-ér töltés kis híddal 30 öl V/2 órára Csabától Kígyósi-sziken kis híd 25 öl Gyoma Kettős-Körös átkelőhely Túrkeve felé Endrőd Keresztes-ér töltés kis híddal 50 öl Vi óra távolságra Körösön átkelőhely Túr felé Szarvas Szőlős-ér töltés kis híddal 32 öl Vi órára Csaba felé Körösön töltés kis híddal átkelőhely 473 öl VA órára Szentandrás felé Szarvas(megyei) Csergetyű-ér töltés kis híddal 204 öl Vá órára Cibakháza felé Szentandrás Körösön átkelőhely 1 órára Öcsöd felé Öcsöd Sebesfok-ér töltés kis híddal 20 öl V2 órányira Hék-ér töltés kis híddal 54 öl Körösön átkelőhely Szolnok felé Komlós Száraz-ér töltés kis híddal 60*öl Vásárhely, Makó felé Száraz-ér töltés kis híddal 34 öl 1 órányira Száraz-ér töltés kis híddal 30 öl Pécska felé Orosháza Nagy Szik-ér töltés kis híddal 20 öl Vá órára Kétegyháza felé 20