Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A török világ idején (dr. CL)

láltuk a váron kívül vonuló, az egész várat körbevevő árkot... Az árok nyoma még mindig látható." A török kornak volt még egy vára, amely akkor Bihar megyéhez tartozott, de ma Békés megye része. Ez a sarkadi vár.[14] Erőssége a körülötte elterülő hatalmas mocsár, a Gyuláig terjedő Sarkadi tó, amely nehezen megközelíthetővé tette a várat. Az 1650 körül készült Dillich-féle metszet szerint keleten és délen cölöpökön álló fahídon lehetett bejutni a várba. Cölöphíd vezetett az elővárba is, végül egy hidat találunk a város keleti oldalán is. Bármily hihetetlennek tűnik is, ez a gyulaihoz képest jelentéktelen vár Gyula eleste után még száz évig jelentette a török hódoltság határát, s csak Nagyvárad 1660-ban történt eleste után került török kézre, alig néhány évtizedre, mert az 1680-as években megkezdődött a török kiűzése. Irodalom, források: A metszeteket közli Scherer I. 213-215. o. Scherer I. 86. o. Karácsonyi Imre: EvliaGselebi magyarországi utazásai. Bp. 1908. 227-229. o. Kristó 169. o. A békési palánkról részletesen: Banner János: A békési vár földrajzi fekvése = Békési Elet, 1970. 1. sz. A szarvasi várról részletesen: Békés megye régészeti topográfiája Szerk. Makkay János. Szarvasi járás IV/2. (Bpest 1989) 397-402. o. Lásd még: Jankovich B. Dénes: Adatok a szarvasi törökkori palánk történetéhez = Békési Élet, 1983.2. sz. 165-173.0. Haán - Zsilinszky 243. o. Uo. 245. o. Uo. 246. o. Uo. 246-247. o. Karácsonyi I, 265-266. o. Ld. 5.jegyzet Haán - Zsilinszky 260. o. Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1989. 59-60. o. Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerk. Komoróczy György H.é.n. 10. melléklet [2] 131 141 151 161 [7] 181 [91 [10] [11] [12] [13] [14] [15] Kéve-híd a lápon. (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba) 14