Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

A török világ idején (dr. CL)

A török világ idején A török 1566-ban foglalta el Gyula várát, s ezzel Békés megye is török uralom alá került. A vár ostroma külföldön is nagy érdeklődést keltett, s az akkor megjelenő' újságlapokban (az újság ősében) többször beszámolnak az ostromról, jó néhány metszet jelent meg a gyulai várról.[1] A metszetek többségét a fantázia szülte - a vár megközelítőleg sem hasonlít a gyulaihoz, egy azonban, Mathias Zündt metszete /1566/ a helyszínt jól ismerő személy beszámolója alapján készült, a metszet megfelel a valóságnak. [2] A vár hármas szerkezete (belsővár, derékvár, huszárvár), ha torzítva is, jól kivehető. A várfalak előtt keskenyebb vizesárok, ezeken át felvonóhíd kaputoronnyal biztosítja a közlekedést. Az egész várat a Fehér-Körös veszi körül jóval szélesebb medrével, amelyen át hosszabb hídon lehetett a középső városba jutni. A Körös széles árka védte a palánkkal erősített várost, amely a mai belvárosnak felel meg. Innen a déli részen két, észak felé három hidat jelöl a rajzoló. A déliek közül az egyiket meg is nevezi (Schlosbrück - várhíd), az északiak közül mindegyiket: Korch Prück (Kirchbrück - egyház- vagy templomhíd), Munch Brück (Müncbrück - baráthíd) és Mül Prück (Mühlbrück - malomhíd.) A metszetet a távoli jelentős templomokkal sokáig tévesnek ítélték meg, mígnem a történelem igazolta. Előbb a ferences templom és kolostor maradványait tárták fel, innen a "baráthíd" neve, a négykerekű malom helye korábban is ismert volt, ide vezetett a "malomhíd", s az 1970-es években megtalálták azt a hatalmas templom alapot, amely bizonyította a metszeten látható kéttornyú templom egykori létezését, s nyilvánvalóan ez volt a katolikus egyház középkori temploma, a mai Törökzugi lakótelep elején. A középkori Gyula városközpontja tehát nem azonos a mai városközponttal, attól észak-nyugatra feküdt, a metszet hiteles. A várhoz visszatérve ha a várlátogató ma felmegy a vártoronyba, egy fixen megépített "felvonóhídon" kell átmennie. Ez eredetileg valóban felvonóhíd volt, csak a restauráláskor nem állt módjukban a régit rekonstruálni. A15. században csak a belső téglavár épült meg. Ennek védelmére a Körös vizét kivezették a kőfalat körülvevő árokba, a várba csak a víz fölé épített pallófeljárón, s ennek végén a felvonóhídon át lehetett bejutni. A híd felvonásakor belesimult a várfal síkjába. A felvont híd befogadására kiképzett kőkeretes béllet ma is eredeti alakjában látható, a béllet felső két szegletében ott a két nyílás is a felvonólánc húzására. A belső várat különvevő derékvár megépülésekor ez a vizesárok és felvonóhíd már funkcióját vesztette. Gyula az 1566-i ostrom idején. Mathias Zündt rajza 11