Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

A hidak védőszentjének emlékszobrai Bács-Kiskunban (Heltai Nándor)

A HIDAK VÉDŐSZENTJÉNEK EMLÉKSZOBRAI BÁCS-KISKUNBAN 1729-ben avatták szentté az 1350-ben született és 43 évesen a gyónási titkot a legenda szerint IV. Vencel királlyal szemben kínzások közben is megőrző Nepomuki János prágai érseki helynököt. Kultusza a mai Bács-Kiskun megye területén, elsősorban a kalocsai Sárközben a XVIII. század közepén alakult ki. A királyné gyóntatóját addig is szentként tisztelte a nép. Ettől kezdve sok helyen állították föl a papi öltözetben, fején birétummal, általában feszülettel ábrázolt kanonok szobrát, az elsőt, Johann Brokoff alkotását, vízbevetésének helyén, a prágai Károlyhídon.[l] A gyónási titok, a vízen veszélybe jutottak, a hidak, a vízenjárók, kompon átkelők, haldoklók védőszentjének magyarországi népszerűsége a török után elnéptelenedett vidékekre a Lajtán túlról betelepedőknek köszönhető. A vértanú kanonok tisztelete több helyen hamarosan háttérbe szorította Szent Miklósét és Szent Katalinét, a víziélet más védőszentjeinek tiszteletét. [2] A Bács-Kiskun megyei köztéri Nepomuki Szent János szobrok többsége a Duna bal partján, a vízerekkel és vízállásokkal szabdalt, számos árvizet elszenvedő Sárközben található. Valamennyit a XVIII. században, barokk stílusban készítették. A műemlék alkotások közül napjainkban a bátyai az Újtelep 3. szám alatt, Géderlakon a Temető bejáratánál, Miskén a Szabadság téren, Hajóson a Köztársaság téren látható.[3] Mindegyik község "vizes település". Ártéri erdők között alakult ki Géderlak, Úszód, a Vajas és a Sárvíz összefolyásánál Miske. (A kalocsa-miskei út hídját 1941-ben elvitte az árvíz.) Fényes Elek szerint Bátya "határját a víz járja, mely ellen töltéseket és hidakat kell lakossainak tartani". [4] Úszód kivételével valamennyi katolikus település. A szentről kapta a nevét Baja egyik legrégibb és leghangulatosabb várostája, Szentjános.[5] A vízenjárók az 1479-es folyam-kilométerkőnél láthatják meg a négyutcás halászfalut, hallhatják az 1877-ben emelt szentjánosi kápolna harangjának csilingelését. A hidak és vízenjárók védőszentjét két, naivul bájos szobor ábrázolta. A bentit a bajai múzeum őrzi, az épület előtt álló, azzal egy időben, homokkőből készült Nepomuki Szent János ma is áhítatra szólítja az arrajárókat. A vízen járók közös ünnepe, a Jánoska eresztés a mediterrán hangulatú város egyik legnagyobb múltú, leglátványosabb ünnepe. Május 15-én, Nepomuki Szent János névünnepének előestéjén, a János-áldással egybekötött litánia után a szent színes szalagokkal díszített, a kápolnából kihozott, kivilágított dereglyére helyezett, felvirágzott csónakokkal kísért szobrát a Sugovica hídjáig úsztatják. A lampionos vízi körmenetet jófajta, halpaprikásos lakozás követi. Kétszáz-kétszázötven éve, a "belvízrendezések előtt" a homokos Kis-Kunságban is nehezítették a közlekedést az ősszel-tavasszal szétömlő folyások. Tavak csillogtak sokfelé. Mindezek magyarázhatják, hogy a kiskunfélegyháziak és a majsaiak is emeltek Nepomuki Szent János szobrot. 76 Nepomuki Szent János szobra Hajóson