Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Vasbeton hidak a megyében (dr. Tóth Ernő)

Vasbeton hidak a megyében Simon Duna-ág híd (Épült: 1949-ben, elbontva) Az újjáépítés során több fontos műszaki újdonság is kipróbálásra került, így 1949-ben, hazai rendsze­rű utófeszített hidat tervezett Böröcz Imre. Külföl­di feszítési rendszerek, eszközök hiányában elcsúsz­ható, bitumenbe ágyazott 35, egyenként 5 mm-es huzalból álló kábellel feszítették meg oly módon, hogy a kábelek hurok alakban meghajlított végén feszítőtárcsával végezték a feszítést, majd a tárcsá­kat kiékelték. A Szabadszállás és Fülöpszállás mellett épült hi­dak 9,5, Ül. 10 m nyílású lemezszerkezetek, az épí­tésük óta elvégzett vizsgálatok, próbaterhelések szerint állapotuk, teherbírásuk megfelelő. [7,8,9] Böröcz rendszerű utófeszített lemezhíd alaprajza és a feszítőtárcsa Az utófeszítés mellett már 1953-ban előfeszített, előregyártott (Hoyer) gerendás hidak épültek Ka­locsa határában. [10,11] Közülük az egyiket az ész­lelt korrózió miatt elbontották. A tartók utólagos vizsgálata azonban a gerendák megfelelő minősé­gét, kellő teherbírását igazolta. [18] Jellegzetes vasbeton kerethíd a Dusnok mellett épült kétcsuklós, a szanki Dongér zárt keretszerke­zet és a Kiskunfélegyháza mellett 1954-ben épült kétfőtartós, kéttámaszú, konzolos kerethíd. Szanki Dongéri főcsatorna-híd (Épült: í959-ben) Dusnokil. sz. Főcsatorna-híd (Épült: 1952-ben) A kishidak korszerűsítésében meghatározó, for­dított T alakú (FT tartó) gerendákkal 1959-től szá­mos híd épült egy és több, általában háromnyílású szerkezetként. [6,12] Monolit vasbeton szerkezetű lemezhíd a szak­mán (5308. j. út) kéttámaszú konzolos (1960), a jászszentlászlói (5402. j. út) szegélybordás lemez (1962) és a tassi Kiskunsági csatorna többtámaszú (15 + 18 + 15 m) lemezhídja (1965). [6] Az 1970-es évektől az előregyártott gerendákkal való építés egyre jobban terjedt, az un. EHGE tar­tókkal 10 m-nél nagyobb nyílások is áthidalhatók voltak. A Kecskemét határában épült, vasútvonal feletti műtárgy négyszer 14 m nyílású. Ez a híd egyik első alkalmazása ennek a gerendatípusnak (1974.). [6,13] Még nagyobb nyílások (14-30 m) áthidalását tet­te lehetővé az EHGT tartók gyártása. Ilyen geren­dákkal épült Baján a Petőfi szigetre vezető híd (3x30 m), a Kecskeméten épült Halasi úti felüljáró, mely 14 nyílású, teljes hossza 288 m. A híd nyílásai különböző méretűek, sőt az egyes nyílások ferdesé­ge sem azonos. 114,15,16,17] 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom