Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Kalocsa és Kalocsa környéki hidak (Asbóth Miklós)

Kalocsai és Kalocsa környéki hidak dat csak az uradalom használhatta, ezért a köznyelv Papok hídja vagy Paphíd néven emlegette. 16,7,10,12,13,14] Vasúti híd a 48-as házak mögött. Az 1950-es évek elején épült. Tervbe vették a Dunapataj és Baja közötti vasútvonal megépítését. Az új kalocsai vasútállomást a Móra Ferenc utcától délre fekvő családi házas beépítésű városnegyed helyére tervezték. A meglévő és a tervezett vasútállomás között megkezdték a vasúti vágány kiépítését, de az csak a repülőtérig készült el. Ezen vasútvonal számára épült a 48-as házak mögötti vasúti híd. Ugyancsak ebben az időben készült el az eredetileg vasúti hídnak készült, végül közúti hídként funkcionáló híd, a tervezett vasútállomás délkeleti végén elkészült Kinizsi Pál utca és a Móra Ferenc utca között lévő "Giga-híd" is. 16,7,8,10,11,121 Kőégető-híd. A Martinovics utca végén lévő vasbeton híd. Nevét a hídtól északkeletre elterülő Kőégető dűlőről kapta. A város egyik legrégibb hídja, valamikor innen indult a Dunapataj felé vezető országút. Első nagyobb arányú építése 1937. októberében történt, a Csorna-Foktői árapasztó csatorna itteni szakaszának építése idején. Az elöregedett fahidat az 1970-es évek elején cserélték ki vasbeton szerkezetre. A hídtól keletre lévő 48-as házak városrész a 20. század elejéig a káptalani tyúkmajor volt, és erről a majorról kapta a híd korábbi nevét, a Tyúkmajori híd nevet. [6,7,10,11,12,15] Foktői úti híd. Már a város legrégibb térképei is jelölik. A jelenlegi hidat 1941. nyarától 1942. nyaráig építették. Elődjét, amelyet a századforduló idején építették betonból az 194l-es árvíz tette tönkre február 19-én, amikor a betömött hidat (a negyvenszállási vasúti híddal együtt) az áradás felborította. Az újjáépített hidat 1942. június 25-én adták át. A betonhidak előtt ezen a helyen egy fahíd volt, amelyet az 1862-es árvíz után építettek. A fahíd a 19. század kilencvenes éveiben már nagyon rossz állapotban volt. Az 1862. előtti ötnyílású kőhidat az 1862-es árvíz tette tönkre, helyébe épült a fahíd. A kőhíd építésének időpontja nem ismeretes, az 1820. körüli várostérkép már kőhídként tünteti fel. Korábbi térképek nem tüntették fel a híd anyagát. [6,10,12,14,15,16,17,18,19] Ecetgyár utcai híd. A város egyik legfiatalabb hídja, az 1960-as, 70-es évek fordulóján készült el, összeköttetést teremtve a belváros és az épülő Középsőkertek városrész között az Esze Tamás utca és az Ecetgyár utca vonalában. [6,7,11] Búzapiac téri híd. 1940. szeptember 2-án kezdték meg építését a Márer paprikamalom (ma Jávor Bevásárlóudvar) mellett. Korábban itt nem volt híd. A Margit malomtól a városba vezető út a malom főbejáratával szemben a Vajas-mederben lévő töltésen keresztül ment. A töltést a mederrendezés során elbontották. A híd építését az 194l-es árvíz hátráltatta, 1941. július 17-én adták át rendeltetésének. [7,10,12,15] ^————^^i^.—^ IIIIIM— Kalocsai hidak 1820-ban (KÉGL 155. sz. térkép) A Búzapiac téri híd 1940-ben (Sági Jenő gyűjteményéből) Margit malomi gyaloghíd. (Ma már nincs meg.) A Vajas mederrendezése során elbontott gát helyett építették fából a gyalogos forgalom számára a Margit malom bejáratával szemben. 1969-ben, a piactéri ABC áruház építése idején bontották el, mivel a piactéri hídfő útban volt az áruház építésénél. A piactér melletti Vajas-meder 1930-as évekbeli rendezéséig a Margit malom bejáratával szemben volt egy "híd", amely tulajdonképpen a Vajas-medren keresztül vezető töltésből és a töltésen keresztül vezető átereszből állt. Korábban itt egy fahíd volt, a Kishíd. A Vajas-meder változásai miatt, 1886. után készült a töltés az áteresszel, ami az 1930-as évek végéig volt használatban. A mederrendezés során 30