Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Hidak, töltések, révek (dr. Bárth János)

Hidak, töltések, révek létezett hidak földrajzi névként is éltek a mindennapi nyelvben és a XVIII-XIX. századi iratokban. Az alábbiakban álljon itt néhány példa: 1784: Szalma híd - kalocsai határrész neve. Kaszáló az Árpás mellett.[35] 1749: Kákonyi híd - a bajaiak erdőbérleti szerződésében. 1774: Híd foka - vízmeder neve Kalocsa határában. 1834: Böddi Híd - Böd puszta területén lévő híd. A Bödöt árendáló ordasiak kontraktusában. 1816: Hajdú Hidgya - Híd Sükösd határában. Az ún. dusnoki út haladt át rajta. [3 6] 1863. Hídfoka - legelőterület Érsekcsanád őrjegi határrészén. [3 7] Galgóczy Károly 1877-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiájának II. kötetében, valószínűleg mérnöki tájékoztatás alapján, kisebb-nagyobb részletességgel bemutatta a megyebeli utakat. A 30 "megyei" besorolású út ismertetése során korabeli műszaki szakkifejezéssel megjegyezte, hogy az úton hány "hídmű" van. A fontosabb, különlegesebb hidakat név szerint is megemlítette. A 27. megyei úton, amely országos útként Pestről indult, de csak Dunaegyházától számított "megyei útnak", és Patajon-Kalocsán-Hajóson-Sükösdön át ért Bajára, 13 "hídmű" volt. Galgóczy Károly közlése szerint "...Solton a templomhíd 7 öles, Kalocsánál a banyaszigeti 4, a kis fekete 6, a nagy fekete 12, Miskénél az Árpás-híd 11, a Sára-híd 5 öles fahidak". A 28. helyen említett Kiskőrös-AkasztóSolt-Egyháza út 18 "hídművel" rendelkezett. Köztük Soltnál "...a Nagy Éren keresztül a szekeresdi fahíd 4 öles" volt. A 29. útként számontartott Kecskemét-Kiskőrös-Kalocsa-Foktő út 18 "hídművön" haladt át. Köztük volt Kalocsánál a "serházi kőhíd 15, a hosszítói 6, a halomi 10 öl hosszúsággal". A 30. számú Kiskőrös-Kecel-Sükösd úton 11 "hídművet" tartottak számon. [3 8] A hidak őrzése, védelme A fában szegény Duna-Tisza közén a hidak és a kutak fája nagy értéknek számított. Ezért gyakran előfordult, hogy a hidak faanyagát, illetve annak egy részét ellopták. Ezáltal a hidak használhatatlanná váltak. Mivel a megrongált hidak helyreállítása sokba került, a mezővárosok elöljáróinak sok gondot okoztak a hidakat tönkretevő falopások. 1790-ben Kecskemét város a másodbíró vagy perceptor kötelességévé tette, hogy az "utakra, töltésekre, hidakra, pallókra" vigyázzon, és azokat szükség esetén "reparálja". 1803-ban Kecskemét két "úti vigyázót", "útlátót" vett föl illő bérrel. Feladatuk lett többek között a hidakra való felügyelet is. A kártételek mértékére jellemző, hogy 1803-ban Kecskemétnek éppen 2000 szál fenyőre lett volna szüksége a gyalogés szekérhidak megjavításához. 1829-ben szomorúan állapították meg Kecskemét vezetői, hogy "az utakon és az utcákon lévő közönséges hidak", valamint a nyomási és a járási kutak fáját gyakran lopják. A tanács 6 váltó forint jutalmat ígért annak, aki az ilyen falopások elkövetőit feljelenti. [3 9] A hidak fáját Kunszentmiklós határában is gyakran ellopták. Különösen a juhászok jeleskedtek a dobogók tönkretételében. Előszeretettel tüzeltek a kiszáradt hídfával. 1812-től a kunszentmiklósi hidakra híd-comisarius felügyelt.[40J RÉVEK ÉS A DUNAI ÁTKELÉS A révekről és a révjogról A Duna magyarországi szakaszának Budapesttől délre eső részén a földvári (1930) és a bajai (1908) állandó híd megépítése előtt csak hadi célú ideiglenes hajóhidak készültek. Ilyen ideiglenes híd volt a Rákóczi szabadságharc alatt 1705-ben felállított, felelőtlenül elhagyott, majd lebontott imsósi híd, valamint az 1706-ban Dunaföldvárnál épített híd, amelynek építéséhez a lebontott ideiglenes szolnoki híd faanyagát is felhasználták. [41] A dunai átkelést évszázadokon át elsősorban révekkel bonyolították le. A révek száma és helye a történelem folyamán sokszor változott. 1777-ben a Duna megyei szakaszán négy helyen működött rév: Dunaegyházánál, Révbér és Dunaföldvár között, Szentbenedek és Paks között és Szeremlénél. [42] A legtöbb XVIII. századi dunai rév nagy múltra tekinthetett vissza. E régi átkelőhelyek történeti adatai a török időkig, sőt a középkorig is visszavezethetők. Ballá Antal 1793. évi térképén a következő átkelők szerepelnek: A Dunán: Apostag, Dunaegyháza, Solt, Dunaszentbenedek, Bogyiszló és Báta. 24