Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Bács-Kiskun megye közútjainak története a XX. századig (Szászi András)

Bács-Kiskun megye közútjainak története a XX. századig kezesekből világosan kiderül, hogy Szolnokról Pestre, Szegedről Bajára és Dunavecsére szállították a sót. [20] Mindkét városban volt sóház és sóhivatal. A Bajára tengelyen szállított só a kálizút feltételezett nyomvonalától kissé északabbra halad, de híven igazolja az útvonalak állandóságát, amit elsősorban a földrajzi adottságok szabtak meg. II. József a só árának 11 krajcárral való felemelését rendelte el, és ebből a jövedelemből több utat és csatornát építettek közköltségen, de a Duna-Tisza közébe ebből a pénzből egy fillér sem került. A Ferenc-csatornát magántársaság építette és vámot szedtek.[21] Postatérkép 1813 (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) A megyében továbbra sem volt burkolt út, csak a nagyobb városok néhány utcája, tere volt burkolva, de az is sok esetben csak fával. A kőszállítás a hegyekből nagytömegben még nem volt megoldott, csak a dunaparti településeken vízi szállítással. Kiépült viszont, elsősorban a postautak mentén, a vendéglátó hálózat, vagyis a csárdák. A reformkor útügye A XVIII-XIX század fordulóján az áruforgalom növekedni kezdett. A francia háborúk következtében megnőtt a kereslet terményeink: a bor, gabona, élőállatok stb. iránt. Élénkült az árucsere az osztrák tartományokkal is. A termelés és a kereskedelem növekedése azonban egyre jobban ellentétbe került a közúti és vízi közlekedés elmaradott állapotával. [3] Az 1825/27. évi országgyűlés, felhasználva az 1791/92. évi gyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság útépítésre vonatkozó javaslatát, kijelölte az ország 12 vonalból álló főúthálózatát, melyet burkolattal kell ellátni. Megyénk területét ebből a Buda-PestKecskemét-SzegedTemesvár-Nagyszeben útirány érintette. Ezt a javaslatot az 1832/36. évi országgyűlés átvette, kiegészítette • egy tizenharmadikkal és I a XXV törvénycikkben a £ kiépítendő vasúthálózattá jelölte ki. [21] Gróf Széchenyi Íj István 1848-ban elkészítette Magyarország első komplett közlekedési koncepcióját, "Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésirül", melyet 14