Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Levéltári érdekességek a megye hídjairól, kompjairól, réveiről (dr. Szőke Klára)

Levéltári érdekességek a megye hídjairól, kompjairól, réveiről A Kultúrmérnöki Hivatal (Budapest IX. Üllői út 1.) 322/1945. II. számú levelében, amelyet a Dunavecsei Járási Főjegyzőnek írt, kérte, hogy a járás területén lévő összes utak felrobbantott hídroncsait a vízfolyások és egyéb medrekből sürgősen távolítsák el, 1945. október 15-ig. A megkeresésben nyilatkozatot kért, hogy a jelen munkákat képeseke elvégezni. A jelentésben csak a magántulajdont képező hidakat és átereszeket kell feltüntetni, mert a vasúti, állami, törvényhatósági vagy vicinálás úti közutakon levő műtárgyakat külön jelentik. Amennyiben a hídroncsok eltávolítását a járás nem tudja elvégezni, akkor a Hivatal fogja ezt a munkát végrehajtani. Ezen munkák az esetleges árvízkárok megelőzését szolgálják és azokat még az őszi esőzés előtt kell elvégezni. A Dunavecsei Járás Főjegyzőjének 1945. szeptember 10-én kelt 1871/1945. kig. számú levele amely a Magyar Kultúrmérnöki Hivatalnak van címezve - arról tanúskodik, hogy a járás területén felrobbantott, elpusztított hidak, átereszek roncsainak a medertől való eltávolítása megtörtént. /1871/1945. Dunavecse Közjegyző/ Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja az 1945. május 12-én kelt levelében, amelyet a kalocsai Járási Főjegyzőjének írt a hajósi felrobbantott vasbetonhíd újraépítéséről, azt a megállapítást tette korábbi jelentés alapján, hogy a vasbetonhíd mellett fahíd megépítése szükséges a község törvényhatósági útalapjának terhére. A kalocsai járás főszolgabírójának, 217/1945. számú Kalocsán 1945. április 23-a kelt levele amelyet Pest vármegye Dunavédgát Társulat Sárközi Szakigazgatóságának (Kalocsa) írt - arról tanúskodik, hogy a Társulat saját szakembereivel építteti meg a hidat és a költségeket Pest vármegye törvényhatóságának előlegezi meg. A híd építésével felmerült költségeket Pest vármegye törvényhatósága a Társulat Sárközi Szakigazgatóságának megtéríti. Hajós község elöljáróságát pedig utasította, hogy igás és kézimunkaerőt közmunkaként bocsásson a hídépítés vezetőségének rendelkezésére. A fahíd újjáépítésére 20-25 db 11-12 m hosszú akácfa szükséges, amelynek kitermeléséhez a csabai erdőből engedélyt adott a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan. /Kalocsai Járási Főjegyző 1945 iratai között 607 és 1710/1946. sz. irat/ A Bács-Kiskun Megyei Tanács 20/VB. hat. 1951. szerint a VB. megállapítja a lefolytatott vizsgálat alapján, hogy a kalocsa-gerjeni pontonhíd felállítására átmenő forgalom szempontjából a továbbiakban szükség nincs. A kisebb helyi forgalom lebonyolítására azonban a pontonhíd megszüntetése esetén feltétlenül szükségesnek tartja megfelelő kompjárat beállítását. A kalocsa-gerjeni pontonhíd igen nagy fenntartási költséget igényel, ugyanakkor a bajai vegyesforgalmú Duna-híd 1950. végén a forgalomnak átadatott, továbbá a solti kis Duna-híd is megnyílt már és ezzel kapcsolatban a Dunán való átkelés itt kompjárattal nyert biztosítást. /Kalocsai Járási Főjegyző 1945 iratai között 607 és 1710/1946. sz. irat/ ^B~ I A levéltárak ritka kincsei a régi tervrészletek, mint ez a Sugovica híd átalakítási terve 1909-ből 124