Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Levéltári érdekességek a megye hídjairól, kompjairól, réveiről (dr. Szőke Klára)

LEVÉLTÁRI ÉRDEKESSÉGEK A MEGYE HÍDJAIRÓL, KOMPJAIRÓL, RÉVEIRŐL Félegybáza Tanács gyűlésének határozatai í 772-ből Bács-Kiskun megye Duna és Tisza közé ékelődött területén minden időben létezett a kelet-nyugati irányú közlekedés. A vidék mocsaras, vizenyős terület volt, ezért a közlekedés lehetővé tétele érdekében sok hídra volt szükség. Sok fahidat tartottak fenn, amelyek állandó gondozást igényeltek. Már a XVIII. századból is található olyan irat, amely szerint kőhíd építését rendelték el a hatóságok. A csónakkal, komppal való közlekedés mindennapi tevékenység volt. A megye (jelenlegi Bács-Kiskun megye) területén a szentbenedeki és a szeremlei rév a kalocsai érsekség földesúri fennhatósága alatt állt. Ezen kis összeállítás néhány levéltári érdekességet, ritkaságot mutat be, messze a teljesség igénye nélkül, hiszen az összes értékes levéltári anyagot pár oldalon még felsorolni sem lehetne. A témához kapcsolódó ritkaságok közül egy rövid válogatás olvasható a következő sorokban, időrendi sorrendbe szedve. A megyében található legrégebbi irat, amely kőhidak létesítésére vonatkozik 1772-ből való. Félegyháza Tanács Gyűlése 1772. november 14-én elrendelte, hogy a Félegyházáról kivezető "Csongrádi úton az első tanyák szélében és a Körösi úton az első érben jó két kőhidak hová előbb létesítessenek". Ugyanakkor elrendelték, hogy "más két rendbeli kőhidak ismét Ferenc szállásán a Kővágóhíd és a Helység Malmánál a Tó-fenékben építtetni hagyattak". 1787. február 10-én Félegyháza Tanács Széke szintén elrendelte, hogy "ahol hidak szükségesek, készítethessenek". "A hidak és töltések a mostani Armadához tartozó Nemes Militiáknak utazására, jó karbantartását megkívánván" írja a Prot Pollitikum 7. 26. oldalán. 1806-ból való az az irat, amelyet Szabó Pál írt Maár András kapitány úrnak. Ebben Szabó Pál Kiskun megyebéli híd inspektor ír a hidak és töltések állapotáról jelentést. Ebben a hidak és töltések helyreállítását sürgeti, amelyet az elmúlt tavasszal nem "újítottak fel és elromlottak". Félegyházi szabad kunok főbírójának szól a Halason 1850. február 9-én kelt levél, amelyet Béres Antal kapitány írt. Tudósítást kért a "kebelbéli vámszedési jogos hidak viszonyára nézve". 1851-ben Márk Sándor mérnök kéri Kun Félegyháza Főbíróját, hogy adjon tájékoztatást az ott készülő tégla hidakra fordított költségekről. Félegyházi járási Cs. kir. Bartsik kapitánytól Félegyháza város főbírójának szól az 1856. február 11-én Félegyházán kelt levél, amely Félegyháza és Csongrád közti hidakra nyitott árlejtés tárgyában szabályszerű kihirdetés végett megküld egy hirdetményt. 1858. november 20-án a Félegyházi csendőrkapitány a Csendőrparancsnokság bejelentése alapján 119