49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

49. Hídmérnöki Konferencia Előadás-gyűjtemény A PONTIS hazai adaptálása 1995-ben kezdődött. A PONTIS-H alapvetően hálózati szintű hídgazdálkodási rendszer, amely a leromlásokat és az ezzel kapcsolatos fenntartási költségeket valószínűségi modellek segítségével, a szolgáltatási szint hiányosságait (teherbírás, szélesség, híd alatti és feletti űrszelvény) megfogalmazó korszerűsítési költségeket megfelelőségi kritériumrendszeren alapuló normatív modellekkel kezeli. A rendszer a fenntartási és a korszerűsítési feladatok egységes figyelembevételére is képes, ennek során a ráfordítási megtakarítások (hasznok) maximalizálásával állítja elő a hidak beavatkozási rangsor-listáját. 4. A korábbi felhalmozott belső adósság A fenntartási-felújítási ráfordítások 1977-től csökkenő finanszírozásában az 1989-ben létrehozott és 10 év után megszűnt Útalap hozott ugyan némi növekedést, de az 1977. évi - 2000. évi összehasonlító áron számolt - 51 MrdFt üzemeltetés-fenntartási ráfordítást minden követő év alulmúlta 20-50%-al. A közútkezelői szabályzat szerinti minimális - „C" szintű üzemeltetés-karbantartás költségigényénél 2007-ben 12 MrdFt-al kevesebb volt a ráfordítás, 2008-ban 10 MrdFt nagyságú ez a hiány. A teljes úthosszra vetítve a beavatkozások évenkénti hossza a hálózat 2-3%-át tette ki, ami 40-45 éves átlagos visszatérési időt jelent. Az úthálózat állapotmutatói közül a teherbírás a hossz 23,7%-án rossz, további 11,3%-án nem megfelelő. A rossz felületépség aránya a 2000. évi 35,5%-ról 2006-ra 57,6%-ra nőtt. A burkolatok egyenetlenség

i mutatója a főutak jelentős részén ugyan elfogadható, de a mellékút-hálózat mintegy háromnegyed részén nem megfelelő, rossz. Az országos közúthálózat közel kétharmada jelenleg teljes felújításra szorul, ezen belül az EU követelményeknek megfelelően megkezdett 115 kN 8