49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

Kovács Rezső: Északi vasúti Duna-híd rekonstrukciója - Acél felszerkezet csere, vízi munkák végtelen pontosan ugyanolyanra készíteni, de mégis találkozniuk kell. A gyártókat és szerelőket dicséri, hogy a hidat össze lehetett illeszteni, bár ez csak igazán az éles illesztés és szerelés közben derülhetett ki minden alkalommal. Ekkor a két úszódaru tartotta a hídrészt maximális terheléseiket elszenvedve, akár a Duna sodrásának közepén, a szállító bárkákról való teherfelvétel bonyolult, de látványos két úszódarus befordítási akciója után. A sokszor délutánba hajló kezdéssel az illesztési munkákat legtöbbször sötétedés után lehetett csak befejezni, (abbahagyni). (10. kép) Ekkor az úszódaruk elengedhették a hídrészt, úgymond kész volt a beemelés. (11. kép) (12. kép) A képek - és az egyre inkább magára találó építési ütemterv végrehajtása - önmagukért beszélnek. Hihetetlen, ami az utolsó napon, 2008. augusztus 30-án szombaton kora délután nyilvánvalóvá vált: Az utolsó nagy tömegű, mederhídi új hídrész beemelése ugyanis szintén sikeresen, rendkívül nyugodt izgalommal zajlott. A jobb part melletti kismértékű ideiglenes kotrás „aranyat ért". Beterveztük, - az aktuális vízállás miatt sajnos kellett is -, éppen a megfelelő időben készítettük el, s helyreállítása is azonnal megtörtént a beemelés után. A beemelés szóra sem volt érdemes. Páros emelés, a két úszódaru szemtől szemben, mert így még nem csináltuk, s így volt kényelmes. (13. kép) A végén bezárult a vasúti híd felszerkezete, a két úszódaru a híd két oldalán ragadt. A CLARK ÁDÁM kihasználva helyzetét, a felvízi oldalról egyenesen az M0 Északi Duna-hídhoz vonult, hogy még esedékes feladatait végezze. így legalább egy gémdöntést és gémállítást megspóroltunk. Ez is eredmény. Na meg az is, hogy e híd rekonstrukció látványos, alapvető és pazar ötletektől működő vezértechnológiája - az acél felszerkezet sokak által várt és 67