49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye (Lánchíd füzetek 10., 2008)

Tartalomjegyzék

Dr. Koller Ida: Műemlék- és műszaki emlék hidak megőrzésének és hasznosításának lehetőségei 5. Összefoglaló javaslatok A műemlék- és műszaki emlék hidak megőrzése és hasznosítása szempontjából legfontosabb a rendszeres és alapos hídvizsgálat, a megfelelő fenntartás és korrózióvédelem. Amennyiben a hidat nem lehet erősíteni, de állapota megfelelő, vagy a híd helyszínének fejlesztése miatt a szerkezet ott korszerűtlen, célszerű a híd felszerkezetét máshol hasznosítani, közúti vagy vízi úton áthelyezve. Néhány megvalósult példa: • Lengyelországban a világ első hegesztett hídja (1929; 1=27 m) helyébe 1977-ben új hidat építettek, a régit 25,0 m-rel lejjebb úsztatták [2] • A Simontornyai vasúti Sió-hidat 1953-54-ben az Északi Összekötő vasúti híd egy nyílásának a szerkezetéből építették újjá; ezt 2000-ben elbontották • A Balatonszemesi gyalogos felüljáró: a legelső hazai hegesztett hídszerkezet 1931-ből; a vasútvonal villamosítása miatt 1969-ben Godisára szállították, jelenleg Pécsett üzemel [18] • A cigándi Tisza-híd rácsos szerkezete a polgári közútivasúti híd szerkezete volt, melyet 1994-ben úsztattak fel A már semmiképp nem hasznosítható, elbontandó vagy baleset folytán tönkrement hidak jellemző darabjából a helyszínen célszerű emléket állítani, (pl.: Tahitótfalu, Gesztely, Kaposvár) Ha már ez sem lehetséges, az érdekesebb szerkezetek néhány részét a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Skanzenjében vagy esetleg a budapesti Közlekedési Múzeum területén érdemes megőrizni. Az újabb, nagyobb hídszerkezetek esetében is érdemes a híd környezetében ismertető táblákkal felhívni a figyelmet a híd szerkezetének különleges értékeire. (Pl.: a Kőröshegyi völgyhíd alatti körforgalmú csomópont közelében) 107