Épülő, szépülő hídjaink Budapesten (Lánchíd füzetek 9., 2008)

Lipót Attila: A fővám téri Szabadság híd története (1894-96)

Régi szerkezetek, új igények Lipót Attila: A fővám téri Szabadság híd története (1894-96) A fővám téri Szabadság híd története (1894-96) Lipót Attila Hídtechnika Kft. A Fővám téri Ferenc Józsefről elnevezett - mai nevén Szabadság - híd építését 1894-ben kezdték meg a Duna 1645+300 km szelvényében, a Vámház tér és a régi Sáros fürdő (ma Gellért fürdő) között. A kiírt pályázat szerint a hídfő és a pillérek alapozását a Zsigmondy és Gaertner cég nyerte el. A szerződést 1894. augusztus 22-én kötötték meg. Míg az előbbi a szükséges talaj feltáró fúrásokat, az utóbbi a pilléreket készítette az ún. Gaertner-féle zsilipekkel. A munkát a hídfők és pillérek helyein végzett fúrásokkal kezdték az altalaj minőségének megállapítása céljából, melyhez Zsigmondy Béla fúróhajót használt. A két csónak elején a feketére festett részen „G. ZS." monogram volt, utalva a Gaertner és Zsigmondy névre. A pillérek és a hídfők részére 15 „kémlyuk" (talaj feltáró fúrás) készült. A képen az a négy fúrás látható, amelyek a pilléralapok helyének tisztázásra készültek. A négy fúrás közül a jobb oldalon - 3,52 és - 9,22 m-ig, a bal oldalon - 3,72 és - 13,42 m-ig fúrták a lyukakat a Duna mederfenék-szintje alá. A 3-as számú fúrásnál húzódik a nagy törésvonal, melyhez mediterrán vagy kiscelli agyag simul. Ebben a rétegben haladt a 12. számú fúrás 10,42 intői 13,42 m-ig. Ali. számú fúrás csupán a kavicsos-homokos rétegig hatolt, átharántolva az iszapréteget - 3,72 m-ig. Míg a Duna jobb oldalán a felső triászi dolomiton, addig a folyam bal oldalán a Duna legfinomabb üledékein nyugszanak a 28 m hosszú és 7,5 m széles alapú mederpillérek. A keszonos módszerrel alapozott pillérek elkészülte után került sor a M. Kir. Államvasutak Gépgyárában készült vasszerkezet szerelésére. A vasszerkezeteket Feketeházy János tervezte. 25