Közúti és vasúti hidász almanach 2007 (Lánchíd füzetek 8., 2008)

HIDÁSZ ALMANACH 2007 ANNO - 2007 n Bibliográfia Dr. Tóth Ernő (szerk.): Hidak Nógrád megyében A Hídmérnöki konferencia alkalmából megjelent dr. Tóth Ernő szer­kesztésében az évről-évre bővülő, országjáró sorozat legújabb, 15. tag­ja. (Eddig megjelent: Györ-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Hajdú-Bihar, Pest, Heves, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Tolna, Csongrád, Zala, Somogy és Fejér) A hiánypótló kiadvány ezúttal Nógrád megye hídállományáról ad átfo­gó képet, számos híd építésének és történetének részletes ismertetésé­vel. A gazdagon illusztrált könyv tengernyi műszaki adata és hivatkozása ellenére ajánlható olvasmány mindenkinek, aki meg kíván­ja ismerni hídépítő elődeink munkáit. A könyv részletesen bemutatja a konferenciát megelőző kutatások so­rán újra felfedezett, 200 m hosszú, vasbeton völgyhidat, amely Salgó­tarján határában ma is áll, csak időközben meddővel teljesen eltemették. E különleges hídszerkezet kapcsán jelentős média visszhan­got kapott e könyv és a konferencia is. E hidat ábrázolja az almanach egyik tervmelléklete a könyvből idézett ismertető szöveggel. A kiadvány a 48. Hídmérnöki konferenciához kapcsolódóan jelent meg. Fő fejezetek: A megye adottságai, A hídépítés fejezetei, A megye hídál­lománya, Egyedi hídleírások, Melléklet és Függelék. A kiadvány végén német és angol nyelvű összefoglaló is található. Az értékes kiadványt a konferencia résztvevői a helyszínen megkapták. Gyukics Péter- dr. Tóth Ernő - Hajós Bence: Hidak menten a Tiszán Gyukics Péter fotóművész második, híd témájú fotóalbuma egy eddig szokatlan nézőpont felől irányítja a külföldi és belföldi lakosság érdek­lődését a Tiszára. A magyarok legkedvesebb folyóján viszi végig az olvasót, Kárpátaljától a Vajdaságig, s nemcsak hídjait szemlélteti, ha­nem a híd vonzáskörzetében 42 település látnivalóit, kultúráját és épí­tett örökségét. Szakírók segítségével (Reich Gyula, Kordos László, dr. Tóth Ernő és Hajós Bence) mutatja be a Tisza vízrajzi, geológiai törté­netét, a Tiszát átívelő hidak műszaki leírását és a hidak történeti krono­lógiáját. A könyv belföldön és külföldön egyaránt érdeklődésre tarthat számot, ezért angol, német és orosz nyelven is olvasható. És hogy miért a hidak mentén? Mert mi magyarok is méltán lehetünk büszkék ipari kultúránk­ra, mérnökeink alkotásaira! Mert a híd jelentése az elsődleges funkciója 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom