Közúti és vasúti hidász almanach 2007 (Lánchíd füzetek 8., 2008)

Wellner Péter Ezt követte egy megosztott első és egy harmadik díj a csongrádi Tiszahíd pályázatán. 1974. évben a bajai Duna-híd pályázatán nyertünk első díjat. Ekkor már három első díj volt. A jelentősebb műtárgyak, amelyeket kiemelnék (valamennyi többnyílású, feszített vasbeton híd): • Berettyóújfalui Berettyó-híd. (Az első szakaszos előretolással épült híd.) • Orosházi közúti felüljáró a vasútvonal felett. • Debreceni Homokkerti közúti felüljáró, a vasútvonal felett. • Budapesten a Soroksári út felett, a Lágymányosi híd pesti oldali folytatásában két közúti, közöttük egy villamos-vonali felüljáró. • Az M5 autópálya budapesti bevezető szakaszán, a Ferencvárosi pályaudvar kihúzó vágányai, és a katonai főiskola feletti két egymás melletti közúti felüljáró. • Nagyrákosnál, a Magyarországot Szlovéniával összekötő vasútvonal hidjai. (Az első magyarországi feszített vasbeton vasúti híd.) • Az M7 autópályán, a kőröshegyi völgyhíd, amely 1872 m hoszszával az ország egy szerkezetként épült leghosszabb hídja. Amíg az előzők szakaszos előretolásos technológiával, ez a híd szabadbetonozással, és részben szabadszereléssel épült. Talán nem indokolatlanul tartom az említett hidakat jelentős műtárgyaknak. Ezt bizonyítják azok az elismerések, melyeket részben magam, részben a már említett tervezői és kivitelezői közösség kapott. A jelentősebbek a következők: 1978. évben Állami díj a kunszentmártoni Hármas-Körös-híd tervezéséért és építéséért. Ezt két tervező és három kivitelező kapta meg. 2000. évben Építőipari Nívódíj. Az M5 autópálya Ferencvárosi pályaudvar feletti közúti híd tervezéséért a Hídépítő Rt. Műszaki Osztálya kapta. 2002. évben Építőipari Nívódíj, a magyar-szlovén vasútvonal 1400 méteres feszített vasbeton hídjának tervezéséért. 117