Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 1. A Széchenyi Lánchíd két Clark csupán névrokonságban állott egymással és semmiféle vérségi kapcsolat köztük nem volt, - mint azt sok Lánchíd-leírás állítja. A híd tervezője William Tierney Clark volt, az angol királyi mérnöki kamara tagja. Széchenyi már 1832-es angliai útján találkozott és tárgyalt vele. Clark Ádám nem volt a kamara tagja és ezért nem folytathatott Angliában tervezői praxist. Azonban nem érthetünk egyet azzal a kategorikus kijelentéssel, hogy Clark Ádám nem volt mérnök. Ő maga minden levelén és hivatalos írásán magát engineer-nek, azaz mérnöknek nevezi. William Tierney Clark 1852-ben Londonban megjelent monográfiájában is Resident Engineer-nek mondja, ami szó szerint helyszínre kiküldött, vagy helyettes mérnököt jelent. De mindenképpen elvitathatatlan, hogy Clark Ádám műszaki tudása és tapasztalata egy komoly mérnökével volt egyenlő, és ha figyelembe vesszük, hogy Clark Ádám 28 éves korában vette át a Lánchíd építésvezetőségét, akkor teljesítménye mai szemmel nézve is igen-igen komolynak és nagyszabásúnak mondható. Mint érdekességet megemlítjük, hogy Clark Ádám dolgozta ki a budai Várhegy alatti alagút terveit és az építkezést is ő vezette. 1855ben magyar nőt, Áldássy Irmát vett feleségül. Fia, Clark Simon, gyógyszerész lett. Clark Ádám emlékét a szegedi Panteonban dombormű, Budapesten pedig a róla elnevezett tér őrzi. Az előkészítő munkálatok első mozzanata az volt, hogy Clark Ádám 1839 szeptemberében a Duna-parton két fenyőfa cölöppel próbacölöpözést végzett a talaj teherbírásának meghatározására. A próbánál az első cölöpöt 20 láb és 6 hüvelykre (= 6,23 m) sülylyesztették a Duna zéruspontja alá, s a cölöp 4 lábnyira (= 1,2lm) hatolt be a teherbíró réteget alkotó kiscelli agyagba. A cölöpverés abbahagyásakor a verőkos 25 lábnyi (7,62 m) eséssel, 30 ütés alatt 3/16 hüvelykkel (= 0,476 cm) hajtotta mélyebbre a cölöpöt, ami igen jó eredményt jelentett a talaj teherbírása szempontjából. A második cölöp leverése is hasonló eredményt mutatott. Ezek után kitűzték a pesti hídfő helyét, ahol csakhamar megkezdődött a földmunka is. A tél elejére elkészültek a raktárak, műhelyek, gépházak és egyéb felvonulási épületek is. 1840 tavaszán Clark Ádám beutazta a felső-ausztriai, stájerországi és csehországi, valamint szlavóniai erdőségeket, hogy kiválassza az építkezéshez szükséges különleges faanyagot. Ezzel egy időben azután 37