Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 5. Az Erzsébet híd Az 1893. évi XIV. te megszerkesztésekor a Pénzügyminisztérium az Eskü téri híd helyét „a Rudas-fürdő előtti tér és a plébániatemplom épülete között" rögzítette, olyan módon, hogy a pesti oldalon a feljáró a belvárosi plébániatemplom mellett haladt volna el. A törvényjavaslat szerkesztésébe a kereskedelemügyi minisztert nem vonták be. Most az a helyzet adódott tehát elő, hogy a készülő törvényjavaslat a szakértők által elvetett első elgondolást hozta ismét vissza, azzal az indokolással, hogy a fővárosi közmunkákra csak 20 millió forint áll rendelkezésre, amiből 10 millió jut a hidakra és 10 millió egyéb városrendezési és építési célokra, amiből a belvárosi plébániatemplom lebontása és áthelyezése már nem lenne fedezhető. A kereskedelemügyi tárca természetesen tiltakozott és ez újabb tárgyalásokhoz vezetett. Egy úgynevezett nagybizottságot küldtek ki a kérdés tanulmányozására, és ez a bizottság 1893 októberében magáévá tette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kidolgozott úgynevezett „rámpás tervet", amely szerint a híd pesti lejárója a templommal párhuzamosan, mintegy 35 m-re, támfalak között lenne vezetendő (mintegy rámpás megoldással). A terv szerint a lejáró útvonal tengelye két helyen szenvedett volna iránytörést: egyet a mai Ferenciek terénél, egyet pedig a Váci utca torkolatánál, ahonnan azután egyenes tengelyben haladt volna a hídra. A tervnek egyetlen előnye volt, hogy a templomot a helyén hagyta; egyébként óriási hátrányt jelentett a forgalom szempontjából a kettős irányváltozás, valamint egy esetleges későbbi bővítés szempontjából a kötött vonalú támfal, amely egyébként esztétikailag is elhibázott volt. 1894. február 26-án a Magyar Mérnök- és Építész Egylet mű- és középítési szakosztálya együttes ülést tartott, amelyen állást foglalt a „rámpás terv" ellen. A székesfőváros közgyűlése ugyancsak elvetette a Közmunkák Tanácsának tervezetét és utasította a Mérnöki Hivatalt, hogy a Mérnök-egylet meghallgatásával új tervet dolgozzon ki. Ennek szellemében a Magyar Mérnök- és Építész Egylet március 8án pályázatot hirdetett „az Eskü téri híd Duna bal parti részének szabályozására". A felhívásra március 27-ig 27 pályázó 34 müve érkezett be. Ezek legnagyobb többsége a templom előbb-utóbb való eltávolítása mellett foglalt állást és azt csak ideiglenesen óhajtotta helyén meghagyni. A bírálóbizottság előnyben részesítve azokat a terveket, amelyek a templomot ideiglenesen megtartották ugyan, de nem tartalmaztak a végleges rendezést gátló elrendezést, a tervpályázat eredményét átadta a Fővárosi Mérnöki Hivatalnak. Ez utóbbi az eredmények alapján új ter97