Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

I. FEJEZET: AZ ELSŐ ÁLLANDÓ HÍD ÉPÍTÉSÉT MEGELŐZŐ IDŐK

DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története építése sokkal több műszaki, anyagi, sőt társadalmi és politikai probléma megoldását teszi szükségessé, mint amennyire felületes szemlélet alapján számítani lehet. Elgondolások és tervek a Pestet Budával összekötő állandó híddal kapcsolatban Az előzőek során már rámutattunk arra, hogy a magyar Dunán PestBuda volt a legfontosabb átkelőhely. Már Mátyás király korában is, amikor pedig a királyi udvar még Visegrádon székelt, Buda átmenő forgalma a legtekintélyesebb volt, mind észak-déli, mind pedig keletnyugati irányban - az összes Duna-menti átkelőhelyek között. így természetes, hogy azok, akik egy, a Dunán építendő állandó híd tervével foglalkoztak, azt csakis az ország fővárosánál kívánták felépíteni. Bár volt idő, amikor Pozsony fontosabb szerepet játszott az ország életében - különösen politikai szempontból - mint Buda-Pest, egy állandó dunai híd felépítése mégsem vetődött fel komolyabb formában. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy Bécs aránylag közel fekszik, s ott megfelelő átkelési lehetőség már volt (a Zsófia-hidat majdnem 30 évvel a Lánchíd előtt építették), másrészt pedig a közlekedés igényei sem voltak olyan komolyak, mint Pestnél. Az első állandó dunai hídnak tehát minden terv és számítás szerint Buda és Pest között kellett felépülnie. Idő kérdése volt végeredményben, hogy az építésre mikor kerül sor - ez az idő azonban csak igen sok körülmény kedvező alakulása, és megfelelő gazdasági és politikai erők közreműködése esetén következhetett el. A következőkben ismertetendő elgondolások és tervek, amelyek a tényleg megépült első állandó híd - a Lánchíd - terveit megelőzték, nem valósulhattak meg. Ennek legfőbb oka - amellett, hogy legtöbbjüknél a műszaki megoldás több-kevesebb kívánnivalót hagyott maga után - az volt, hogy az ötleten és esztétikai-műszaki elgondoláson kívül nem, vagy csak igen kevéssé foglalkoztak a probléma gazdasági és politikai oldalával. Ezen kívül - mint már mondottuk - műszaki szempontból is jobbára általánosságoknál maradtak és nélkülözték a kivitelezés esélyeit és lehetőségeit meghatározó részletességet. Ismertetésük mégis komoly érdeklődésre tarthat számot, mert a korabeli hídépítési technika fejlettségére, a gazdasági helyzetre és a közfelfogásra nézve egyaránt érdekes adatokat szolgáltatnak. 16