Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

III: FEJEZET 11. A iövő feladata: az Erzsébet híd újjáépítése vattyúkkal könnyítették meg, majd azokat a két 100 tonnás úszódaruval kiemelték, és a partra úsztatták. 1956-ban folytatódott a munka és jelen­leg már csak az egyik merevítő tartó részei vannak a mederben. Miután a híd alépítményei aránylag könnyen kijavíthatok, s amel­lett a pesti pilon és horgonyzások sértetlenek maradtak, kézenfekvőnek látszott - az egyéb elgondolásokkal szemben - a hídnak eredeti helyén való újjáépítése. Az alépítmények maguk olyan nagy értéket képvisel­nek, hogy más helyen, újra való építésük meghaladná az ország pénz­ügyi lehetőségeit; ezért az elkészített előzetes tervek a híd újjáépítését a régi helyen és formában irányozták elő, annak ellenére, hogy elhelyezé­se forgalmi szempontból nem a legszerencsésebb. Az UVATERV Hídirodáján készített előzetes tervek szerint, - ame­lyeket Sávoly Pál okleveles mérnök elgondolásai alapján készítettek ­az Erzsébet hidat eredeti formájában fogják újjáépíteni. A függőtartónál fellépő szekundér-hatás figyelembe vételével itt is elérhető lesz a híd teherbírásának növelése. A régi szerkezethez képest jelentősebb változtatás lesz a zorésvassal kialakított pályaszerkezettel szemben készítendő vasbeton pályalemez. A lehorgonyzásokat terhelő szobortalapzatok is elbontásra kerülnek majd, s helyettük a környező talajrétegek mesterséges szilárdításával fogják a horgonyzások mozdu­latlanságát biztosítani (természetesen a már meglévő elő-építmények továbbra is a helyükön maradnak). Az Erzsébet híd újjáépítésére a második 5 éves terv utolsó eszten­dejében, tehát 1960-ban kerül majd sor. 6 A feljárók rendezésére is több alternatív megoldás készült; a budai oldalon minden valószínűség szerint körforgalmú teret alakítanak ki, a Lánchíd mintájára; a pesti oldal rendezése azonban még igen sok prob­lémát rejt magában és véglegesen csak a belvárosi templom eltolása után lesz megoldható. A hatalmas híd újjáépítéséhez több mint 10 000 tonna acélra lesz szükség; helyreállításával ismét Budapesten lesz Európa legnagyobb nyílású lánchídja, amely a világon továbbra is a második helyet foglalja majd el e hidak sorában. Az Erzsébet híd újjáépítése méltó befejezése lesz a budapesti Duna­hidak nagyszerű helyreállítási munkájának, a magyar hídépítés ez új és nagyszerű fejezetének. 6 Végül 1964.november 21-én adták át a forgalomnak az új kábelhidat. 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom