Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

DANUBIUS ieliae Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története Az újjáépítésnél összesen 2300 m

3 fát használtak fel; a beépített vasanyag súlya 7500 tonna lett - 500 tonnával kevesebb az 1937-esnél. 10. Az Újpesti vasúti híd újjáépítése Még a budapesti hidak 1945-ben történt felrobbantása előtt, 1944 nyarán, a főváros vasúti hidjai sérüléseket szenvedtek az angolamerikai légitámadások során. A Déli összekötő hídnál a forgalmat a javítások elvégzése után továbbra is fenn lehetett tartani, azonban az újpesti hídon az 1944 augusztusában végrehajtott bombatámadás után a forgalom többé már nem állott helyre. A későbbiek során a híd hét nagy-dunai nyílása közül hatot lerobbantottak és csak a Buda felőli második nyílás szerkezete maradt a helyén. A Hajógyári-öböl feletti szerkezetből pedig csak a Váci út feletti és a hozzá csatlakozó rácsos szerkezet maradt épségben. Az Újpesti vasúti híd helyreállítására nem volt olyan égető szükség és ezért azt a többi fontos dunai vasúti hidak helyreállítása utánra halasztották. A Margit híd megépítése után az ottani gázcső-hidat az újpesti híd mederpillérein átvezették az óbudai gázgyárból a pesti oldalra, éspedig úgy, hogy a függőhídszerkezet fából készült pilonjait a pillérek északi oldaláról konzolosan kinyúló vasszerkezetre építették, hogy a későbbiek során az újjáépítést ne zavarják. Az Újpesti híd újjáépítését a régihez hasonló nyílásbeosztással tervezték a fő-meder felett, de attól eltérőleg a kikötő-ági medernél. A híd végleges jellegű újjáépítéséhez a főmeder felett hét darab, kéttámaszú, párhuzamos övü, szimmetrikus rácsozása tartót, a kikötőág felett pedig egy háromtámaszú rácsos szerkezetet terveztek. Miután azonban ehhez a szerkezethez a kellő mennyiségű vasanyagot időre nem lehetett biztosítani, az öböl feletti hídrész végleges jellegű felépítése mellett a nagy Duna feletti szakaszt ideiglenes jelleggel; „K" szerkezettel kívánták újjáépíteni. A híd alépítményein a főmederben csak a rombolásokból eredő javításokat kellett elvégezni, a kikötői ágban azonban teljesen új pilléreket kellett alapozni, az új nyílásbeosztásnak megfelelően. A kikötő-ági alépítményeket vasszádfalak védelme alatt alapozták 1952-53-ban; ugyancsak ezen években került sor a főmeder pilléreinek javítására és megfelelő kialakítására is. 1952-ben kezdte meg a MAVAG a vasszerkezetek gyártását, amelynek újonnan előállított részeit Diósgyőrött és Ózdon hengerelték. 164