Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

III. FEJEZET 3. A Kossuth híd kították ki. A középső három nyílás főtartói párhuzamos övü, szimmetrikus rácsozású, kéttámaszú gerenda-tartókként épültek; a 3-3 szélső, 28 méter körüli nyílást eredetileg fatartókkal akarták áthidalni, de később - mivel még ennyi anyag sem állott rendelkezésre - ezek közül kettőt-kettőt felsőpályás rácsos acéltartókkal cseréltek fel. (E tartók részben a Lánchíd merevítő-tartóiból kitermelt anyag felhasználásával készültek.) A szélső nyílások főtartói szegezett fatartók voltak; a felsőpályás acéltartók szegecselt kivitelben épültek. Az a tény, hogy a főtartók rendszere, anyaga és építési módja, valamint a pályaszerkezet is szinte nyílásról-nyílásra változott, aszerint, hogy építésének időpontjában éppen mi állott rendelkezésre, - a műszaki ember szemében mindennél jobban rámutat a helyzet drámaiságára és a nehézségek nagyságára. így például a pályaszerkezet a két-két acéltartóval áthidalt kis nyílásban a főtartók felső övére betonozott vasbeton lemezből állott; a fatartós nyílásokban viszont gerendákon felfekvő pallózat képezte a kocsipálya szerkezetét. A három rácsos tartóval áthidalt nyílásban a hegesztett kereszttartókra aláfeszített hossztartók támaszkodtak - az aláfeszítést azért kellett alkalmazni, mert a hossztartók eredetileg az egyik híd gyalogjáró-hossztartói voltak s a közúti jármű-terhekre már nem feleltek meg. E hossztartókra ugyancsak roncsokból kitermelt zorésvasakat helyeztek, s az ezeket kitöltő betonrétegre hengerelték a kocsipálya burkoló aszfaltját. Egyébként a Kossuth híd 7,0 m-es kocsipályával és kétoldalt 3,35 m-es gyalogjáróval épült. A gyalogjárók burkolata a kis nyílásokban előregyártott betonlapokból készült, a fatartók felett pallókból, a három nagy nyílásban pedig - az önsúly csökkentésére - szintén fából készült. A hídszerkezetet 15 tonnás tehergépkocsikra és 300 kg/m

2 egyenletesen megoszló teherre méretezték. A Kossuth híd volt hazánkban az első hegesztett főtartókkal épült dunai híd. A csőszerkezet kapcsolatait csak hegesztéssel lehetett kialakítani, és bár hazánkban ilyen nagy nyílású rácsos híd hegesztve még nem készült, a munkához a legnagyobb erővel hozzá kellett kezdeni. A lehetőségekhez képest igyekeztek a legtapasztaltabb és leginkább megbízható hegesztő szakmunkásokat alkalmazni, akik azután a meder felett, sokszor dermesztő téli szélben végezték a hegesztés kényes munkáját. A hegesztett kapcsolatok kialakítása igen sok nehézséggel járt. Természetes, hogy ilyen körülmények között a -sokszor 10 fokos hidegben hegesztett - varratok nem állják ki minden tekintetben a pró139