Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

111. FEJEZET 3. A Kossuth híd 3. A Kossuth híd Az elszenvedett háborús híd veszteségeket végleges jellegű hidakkal rövid idő alatt sem a költségek, sem a rendkívüli anyag-, szerszámos munkaerő-szükséglet, de főleg az ország háborútól feldúlt és tönkretett volta miatt nem lehetett volna bepótolni. A főváros - és ezen túlmenően az ország - vérkeringésének biztosítása érdekében viszont az 1945/46-os tél beállta előtt legalább egy, a magas vízállásnak és jégzajlásnak is ellenálló, megfelelő teherbírású dunai hidat kellett építeni. A cél elérésére egy úgynevezett félállandó jellegű szerkezet megépítése volt az egyedüli alkalmas és lehetséges mód. Annál is inkább volt ez így, mert maguknál a felrobbantott hidaknál a roncsok, vagy az azokra épített provizóriumok a közvetlen újjáépítés megindítását mindenütt akadályozták és ezért olyan elhatározás született, hogy új helyen kell olyan - lehetőleg könnyű, félállandó jellegű - hidat építeni, amelyhez az anyag előteremthető és az építés befejezése előre biztosítható volt. A munka megindítása rendkívüli nehézségekbe ütközött akkor, amikor a szerszámok, felszerelések és építőanyagok legnagyobb része elpusztult, vagy az országon kívül volt, s emellett az előállító gyárak is tönkrementek. Fokozta a nehézségeket a szállítóeszközök pusztulása és hiánya, valamint a munkaképes férfi lakosságban előállott nagyarányú veszteség, végül pedig - de nem utolsó sorban a rendkívüli élelmiszerhiány, ami a dolgozó munkásság megfelelő táplálkozását jóformán teljesen kizárta. Ilyen körülmények között, a Közlekedésügyi Minisztérium Közúti hídosztalya - Gerő Ernő minisztersége idején és személyes vezetése mellett - rendkívüli akarattal és szívóssággal fogott hozzá 1945-ben a rendkívüli feladatok megoldásához. Az újjáépítés feladatai közül Budapesten az első, - mint már rámutattunk - egy új, félállandó híd felépítése volt. Ez az új híd a város közepén elhelyezett Kossuth híd volt. Az új hidat a Báthory utca - Batthyány utca vonalába tervezték, ahol egyrészt a város forgalmi úthálózatába jól beleilleszkedett, másrészt pedig itt a Duna medre nem túl széles és nem is túl mély, amellett pedig jól beágyazott és viszonylag állandó jellegű. A hídnak az először elfogadott terv szerint teljesen fából kellett volna épülnie 7 nyílással, 45,3 + 54,5 + 45,3 + 78,4 + 45,3 + 54,5 + 137