Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

II. FEJEZET 8. Az óbudai híd tengelyű tervét, amelyet az 1928-ban tartott értekezlet - az illetékes hatóságok részvételével - is elfogadott. Úgy látszott, hogy a híd tengelyének kérdése különösebb nehézség nélkül oldódott meg. Az 1928-ban elfogadott egyenes tengelynek a budai oldalon 18°, a pestin pedig kb. 9° ferdesége volt a Duna sodorvonalához képest. A tengely az óbudai római katolikus templomtól délre feküdt és ennek alapján írták ki 1930-ban a híd tervpályázatát is. Ez alkalommal a kiírási feltételek között a tervezett budapesti gyorsvasút átvezetésének megoldása is szerepelt. A pályázóknak a tervezendő híd alépítményét, főtartóit és esetleg pályaszerkezetét is, úgy kellett kialakítaniuk, hogy azok a később megépítendő gyorsvasúti pálya hordására is alkalmasak legyenek. A tervpályázatra igen sok figyelemreméltó javaslat érkezett be. A tervek értékelése során a bírálóbizottság úgy döntött, hogy a kitűzött I. és II. díjat egyesíti, s a kettő összegéből két első díjat ad ki. A két első díjat dr. Kossalka János és Wálder Gyula műegyetemi tanárok terve, valamint dr. Mihailich Győző és dr. Kotsis Iván műegyetemi tanárok pályamüve nyerte el. Az előző mindkét Duna-ágat 3-3 nyílással hidalta át, melyek közül a középső nyílások főtartói a pálya fölé emelkedő kétcsuklós, rácsos ívek, a szélsőké pedig felsőpályás tömör ívek. A Mihailich-féle terv nyílásbeosztása az előzőével közel egyezett, de a középnyílások pálya fölé emelkedő főtartói tömör kialakításúak voltak. A III. díjat dr. Korányi Imre, Zsivány Jenő, Faludy Sándor, Massányi Károly és Zsizsmann Béla okleveles mérnökök, valamint ifj. Kollár Gyula műépítész közösen benyújtott, háromnyílású rácsos, úgynevezett Hindenburg-ív-elrendezésű terve nyerte. Ezeken kívül megvásárolták Kiss Jenő és Sávoly Pál okleveles mérnökök, valamint dr. Lux Kálmán okleveles építész rácsos merevítő gerendával merevített Langer-tartós tervét, Ritter Mór dr. és Hajós Alfréd kétcsuklós tömör ívhídra készített munkáját és Beké József, Frigyes Sándor okleveles mérnökök, valamint Beutum János műépítész ívhíd-tervét. Bár a pályázat igen termékeny volt, a Kereskedelemügyi Minisztérium mégis úgy döntött, hogy az óbudai hídra - a beérkezett pályatervek felhasználásával - új terveket kell készíteni. Az óbudai híd tulajdonképpeni építési költségeinek fedezéséről az 1931. XIII. te intézkedett; ez volt az a törvény, amely úgynevezett hídalapot teremtett különféle közjövedelmekből, - melyből az új budapesti Duna-hidak építési költségeit kellett fedezni. 1932-ben a miniszter - különös tekin125