Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

II. FEJEZET: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK KÍÉPÜLÉSE

DANUBIUS jelige Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története gató pedig Török Emil mérnök voltak. (Ez a vasút volt az egyetlen helyiérdekű vonal, amelyet mint magántulajdont adtak át a forgalomnak és tulajdonjogát és kezelését nem részvénytársasági alapra helyezték.) A vonalnak elsősorban ipari jellegű, teherszállítmányok továbbítását kellett ellátnia, nevezetesen az Esztergom vidéki szénmedence termékeinek a fővárosba való szállítását. Ennek következtében nagy forgalomra lehetett számítani és a vonal al- és felépítményét az erősebb követelményeknek megfelelően, - szabványos zúzottkő-ágyazattal, lemezes sín-lekötésekkel és 31,125 kg-os sínekkel - építették. A vonalnak műszaki szempontból két igen jelentős műtrágya volt: a 800 méter hosszú piliscsabai alagút és az újpesti vasúti Duna-híd. A híd felépítése Az előzetes tervek szerint az esztergomi vonalat is be kellett kapcsolni a Duna bal partjának vasúti hálózatába és az északi körvasút közvetítésével annak forgalmát mind a Nyugati-, mind pedig a Keleti pályaudvar felé irányíthatóvá kellett tenni. Egyúttal előirányozták a budai Császárfürdőnél levő állomás megépítését is, valamint a híddal kapcsolatos feljáró-rámpák kitérők és leágazások kialakítását. Miután a híd nem államvasúti vonalon épült, annak költségeit, kivitelezését és forgalomba helyezését illetően a magyar kormánynak - illetőleg a kereskedelem- és közlekedésügyi tárcának - csak engedélyezési, illetve jóváhagyási joga volt. Az engedélyesek az előzőleg ismertetett tervek értelmében elhatározták, hogy a helyi érdekű vonalnak a Duna bal partjára való átvezetése érdekében Újpest és Óbuda között egyvágányú vasúti hidat építenek a Duna felett. Az elgondolás az illetékes szervek tetszésével és jóváhagyásával találkozott, mire a tervek elkészítésével, s később a munkálatok kivitelezésével is, a vasút tulajdonosai a torinói „Ufficine di Savigliano" - még ma is létező - céget bízták meg. A tervek szerint az Újpesti vasúti híd hét, egyenként 92,0 m-es támaszközű kéttámaszú rácsos tartóból állott a Duna fő ága felett, és négy kisebb nyílásból - három mederpillérrel - az Újpesti-öböl felett (ezek közül a legnagyobb nyílás 50,0 méterre volt tervezve). Az egyes rácsos tartók oszlopos rácsozással, 9,20 m-es keretosztással voltak megtervezve. A főtartókat alul és felül egyaránt szélrácsok, s azon felül minden keretben keresztkötés, merevítették. Az Újpesti-öböl áthidalások rácsos tartói ugyancsak kéttámaszú, oszlopos rácsozása szerkezetek voltak. 110