Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

BEVEZETÉS

Bevezetés val foglalkozott volna. Ha voltak is ilyenek, - mint arra a későbbiekben még részletesebben kitérünk - ma már egy, vagy más szempontból mind kiegészítésre, vagy bővítésre szorulnak. Pedig hídjaink az előbb említett szempontok alapján igen magas fokú értékelésre tarthatnak számot. Hídépítési szempontból, megoldásuk tökéletességével és szépségükkel egyaránt, világszerte elismerést arattak. Szerénytelenség nélkül állíthatjuk - amit különben sok külföldi szakember is elismer - hogy a különböző szempontok alapján alkotott ítéleteket egybevetve, Budapest a maga hídjaival olyan harmonikus benyomást kelt, hogy ezen az alapon még a legszigorúbb bírálat is elismeri elsőségét. A Duna, Európa egyik legnagyobb folyama, Budapestnél már tekintélyes szélességű és így minden egyes Duna-híd építése igen komoly mérnöki teljesítményt jelent. A helyi viszonyok azonban egyúttal lehetővé teszik azt is, hogy a tervező mérnökök a tartórendszerek és szerkezeti formák csaknem valamennyi fajtáját felvonultassák, komoly méretekkel és esztétikus megjelenéssel. Ez a magyarázata annak, hogy a hidak az esztétikai, elméleti és műszaki megoldások olyan széles és impozáns skáláját nyújtják, amilyet egyetlen más - hidakkal rendelkező - európai fővárosban, vagy nagyvárosban sem találunk meg. Sok esetben még a külföld is jobban elismerte, komolyabban értékelte ezeket az alkotásokat azoknál, akik a fővárosban, közvetlenül e hidak mellett élnek. Míg Budapest számos építészeti műalkotásának tervezője és építője széles körökben ismert, addig - nem is beszélve arról, hogy a laikusok igen jelentős része a hidakat is építészek alkotásainak tartja - ismeretlenek azok a hidászok, akiknek munkája és tudása a budapesti Duna-hidakban nyert maradandó kifejezést. Ennek egyik fő oka az, hogy a hídépítők sosem tartottak számot a hangos elismerésre, másrészt pedig igen kevés alkalommal kapott nyilvánosságot akár az egyes hidak építése, akár pedig a már megépült hidak története. Az egyes Duna-hidak építésével a maguk idején is részletesebben csak a szakirodalom foglalkozott. Ennek régebbi fejezetei ma már szakemberek számára sem mindig hozzáférhetőek. Összefoglaló, áttekintő munkák pedig jóformán alig láttak napvilágot. Gállik István dr. nevéhez fűződik két, budapesti dunai hidak történetével foglalkozó, igen érdekes és egyúttal szakszerű tanulmány, amelyek összefoglalásszerüen tárgyalják az eseményeket és érdekesebb részletkérdéseket. Ezeknek egyike azonban már tárgykörében is korlá9