Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

Mérnökportrék - Dr. Domanovszky Sándor

HIDÁSZ ALMANACH 2006 Mérnökportrék Kik voltak munkássága során fő kollégái, segítői? A gyár történelmében, annak történetében - gondolom nemcsak számomra - kiemelkedő helyet Massányi Károly főmérnök foglal el. Hozzá 1956-tól 1982-ben bekövetkezett haláláig igen szoros kapcsolat fűzött, nagyon sokat köszönhetek neki. A mai napig - utolérhetetlen - példaképemnek tekintem. De feltétlenül meg kell említenem Balázs Egont, Lugosi Emilt, Fekete Jánost, Perényi Miklóst, Bors Ernőt mint olyan főnökeimet, továbbá Vogt Károlyt mint olyan kollégámat, akikre fel lehetett nézni, akiktől tanulni lehetett és akiket tisztelni, becsülni kellett. Sajnos, ők mind, már régen nincsenek közöttünk. Az említetteken túl, kiemelendőnek tartom, hogy nemcsak mérnök főnökeim, kollegáim többségére gondolok vissza hálával, jó szívvel, hanem igen sok üzemi művezetőre, helyszíni főszerelőre, csoportvezetőre, munkásra is. Mindnyájuknak köszönhetem, hogy szinte mindig jól éreztem magam a gyárban. Összegezve 51 évet meghaladó szakmai múltamat, elégedett vagyok sorsommal, örülök, hogy - sok egykori egyetemi kollegámmal ellentétben - 1956-ban szerzett friss diplomámmal nem külföldön próbáltam szerencsét. Csak most, a XXI. század legújabb „reform" intézkedései, a globalizáció polipjának hazánkat egyre jobban fojtogató, vészt jósló hatásai miatt töprengek el azon, hogy sorsom valóban kegyes volt hozzám? A gyáron kívül szinte az egész szakmával: tervező intézetekkel (UVATERV, MÉLYÉPTERV, KOGÉPTERV, INTRANSZMAS, IPARTERV, VÍZITERV, FŐMTERV, VEGYTERV, illetve utód intézményei Pont-TERV, MSC, CÉH, stb.), a hatóságokkal, intézményekkel (KPM, ÜKIG, MERTOBER, UTIBER, VIA-Pontis, stb.), számtalan kivitelezővel, bel- és külföldi acél alapanyag, hegesztőanyag és gép gyártóval évtizedeken át szoros és gyümölcsöző együttműködésben, barátinak nevezhető légkörben tettük dolgunkat, örültünk közös eredményeinknek, az elkészült alkotásoknak. Neveket e helyen még kevésbé szívesen sorolok fel, de azért Gállik Istvánt, Kékedy Pált, Knebel Jenőt, Medvéd Gábort, Tóth Ernőt, Trager Herbertet mégis kiemelném, főként azért, mert kapcsolatunk közel 50 esztendeje kezdődött és - a közelmúltban eltávozott Gállik István és Medvéd Gábor kivételével - máig, megszakítás nélkül tart, mindvégig pozitív hangulatú és eredményű volt. 136