Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

130 éves a Margit híd - Seefehlner Gyula: A budapesti Margit híd

Seefehlner Gvula: A budapesti Margit híd H ql 2/ 1 1 f

2

] 8 l

2 _ 15 m 1 + — 7 f\ (1) képlettel számolták, ahol m = — , és 0 az ív inercianyomatéka, F pedig a keresztmetszeti területe. A teljes normálerő N

x = V

x sin (p + H cos (p (2) ahol V a függőleges erő, és <p az N

x hajlásszöge a vízszinteshez képest. Ebből az övekben keletkező feszültségek: N, =—-+F NN + 0 Ma, belül kívül (3) F e ahol ai és Ü7 a szélső szálak távolsága, M pedig a megfelelő nyomaték. Meg kell még jegyezni, hogy az (1) képletben a második tényező közel van az egységhez, így a számítás nagyon közel esik a feltételezett parabola-alakú ívtengelyhez. A hő mérséklet-változás okozta igénybevételekhez a következő képletet használták. sz ES F 15 ./• ahol s a hótágulási együttható, T a hőmérséklet fokban, E a rugamassági modulus. A kísérletek alapján, melyeket Gouin műhelyében, 1867-ben, a párizsi kiállítás alkalmából egy 33,0 m támaszközű ívvel kapcsolatban végeztek, E értékét 1 600 000-re vették fel. A 4. táblázatban láthatóak a szerződéses feltételek alapján végzett számítás eredményei. Meg kell jegyezni, hogy az abszcisszák nem esnek teljesen egybe a csomópontokkal. 65