Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

Mérnökportrék - Dr. Tóth Ernő

Dr. Tóth Ernő környéki (Marcal-, Rába ártéri híd) és a barcsi Dráva-híd volt legna­gyobb, emlékezetes munkám. 1979-től az utak-hidak megfelelőségi értékelése (doktori disszertációm­nak ez volt a tárgya) máig használt, természetesen fejlesztett formában. A hfdgazdálkodas hazai programjában való közreműködésem is, bízom benne, hogy hasznos volt, napjainkban is van mit tenni azért, hogy való­ban használt legyen ez. Kényszer szülte volt a magas jármüvek elleni védelemmel való foglal­kozásom, máig sem mindenben megoldott, de hasznosnak ítélem az eb­ben tetteket. A hidak korróziója (főleg sókorrózió) elleni védelem fő elemeinek (vizsgálat, technológiák) kidolgozása is fontos volt, e tekintetben állan­dó szívós munkára van szükség. Ehhez kapcsolódik hídjaink központi lemosása, ez a program megítélésem szerint pótolhatatlan. A központi hídtervtár létrehozása - Hórvölgyi Lajos segítségével ­Tráger Herbert máig végzett hatalmas munkájával, megítélésem szerint igen fontos. A hídmérnöki konferenciák 1988-tól a korábbinál szélesebb körű meg­célzó szervezését, a megyei hídtörténeti könyvek írását is eredménynek tartom. A Hídszabályzat bizottság megszervezését és 7 évig való működtetését fontosnak, eredményesnek ítélem, ezúton is köszönöm a közreműködők segítségét. A hidak védelmében a Műszaki emlék, önként vállalt védelem kategória bevezetése indokolt volt, következetesen fenn kell tartani. A fenntartási, felújítási tervek zsűrizését is kezdeményeztem, az indítás mindenképpen aktuális volt, ennek hatékony, aprólékos megoldása már Rigler István működéséhez köthető. A szakismeretek továbbadása (technikumban és a szakmérnöki tanfo­lyamokon), a publikáció jó lehetőség, remélem, hogy hasznos szolgála­tom volt. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom