Közúti hidász almanach 2006 (Lánchíd füzetek 5., 2007)

Mérnökportrék - Dr. Domanovszky Sándor

Dr. Domanovszkv Sándor dat, átszabtuk, újra összeállítottuk, majd elkészítettük a varratokat. A híd - bár a tervezettnél 50 mm-rel keskenyebb és 70 mm-rel rövidebb, de tökéletes lett, azóta is problémamentesen üzemel. A gyártás 4.400, a helyszíni szerelés összesen 13.600 munkaórát igényelt, ebből a javítás 5.200-at tett ki! Drága tanulópénz volt, de megérte. Ugyanis, ahogy azt - rendkívül bölcsen - kitalálták, ez a híd volt az 1961-ben gyártott és a következő évben felszerelt szolnoki közúti Tisza-híd kísérleti hídja. Annak kivitelezéséhez, ennek tapasztalataival, egészen másként fogtunk hozzá. Gond nélkül el is készült. Ha nincs kísérleti híd, 800 tonna selejt keletkezett volna! Én az üzemi gyártás, előszerelés és a helyszíni szerelés (az egész pályaszerkezet minden illesztése hegesztéssel készült) irányítására kaptam megbízást. Hihetetlenül sokat tapasztaltam, tanultam! E területen hazai történelmi eseménynek számít az is, hogy - a KPM felszólítása alapján, Magyarországon elsőként, hivatalosan - írásban, kaptam megbízást a híd felelős hegesztőmérnöki teendőinek ellátására. Ezt később kiterjesztették az Erzsébet híd munkálataira, majd a gyár minden termékére. Akkor a 60-as évek elejét írtuk, az Európai Unió Szabványosítási Bizottsága (a CEN) mindezt 30 évvel később fogalmazta meg, illetve szabványosította (EN 719:1994)! A következő feladat az Erzsébet híd gyártásának és előszerelésének levezénylése volt. Ez a híd olyan tekintetben visszalépésnek számít a szolnoki hídhoz képest, hogy kizárólag a gyártási egységek kötései készültek hegesztéssel, azok is csak a merevítő tartónál, míg a helyszíniek és az egész pilon hagyományosan, szögecseléssel. Ezt Sávoly Pál azzal indokolta, hogy az ország nem rendelkezik megfelelő, jól hegeszthető alapanyaggal. Feltételezése rövidesen igazolódott: a helyenként 24 mm vastag pályalemezek közül - szerencsére mindjárt a gyártás kezdetén kettő ridegen tört. Emiatt 1800 tonna lemezt újra kellett gyártani éspedig megfelelően szívós, azaz ütőmunka-vizsgálattal ellenőrzött anyagból. Ez az ügy - hála annak, hogy e hidat az egész ország és annak felső vezetése is figyelemmel kísérte - új korszakot nyitott a hazai acél alapanyaggyártásban. Megszületett az MSZ 6280-65 szabvány, amely már megfelelt a hegesztett szerkezeteknél a hegeszthetőség, ül. a ridegtörési biztonság érdekében, akkor (és lényegében ma is) elvárható követelményeknek. Az Erzsébet híd építésében kifejtett munkámért a híd átadásának napján, 1964. november 21-én, 31 esztendősen én is ott lehettem a Parlament 129