Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából (Lánchíd füzetek 4. 2007)

KÖSZÖNTŐK

Köszöntés dr. Tráqer Herbert 80. születésnapja alkalmából Luber, Willibald: Alkalmak és találkozások (Schorndorf, Németország, okleveles mérnök) Hét évtized alatt sok emberrel találkoztam. Az ember megél szép időszakokat, de rosszakat is. A szép időszakokat legtöbbször barátokkal töltjük, ez adja meg ezeknek az élményeknek az értékét. Olyan szeren­csés vagyok, hogy magyar kollegáimmal kialakult, máig erőt adó barát­ságból még ma is meríthetek. Ezek között a találkozások között kimagasló helyet foglal el dr. Tráger Herbert személye. 1985-öt írunk. Az osztrák határokon még ott állnak az örök a kalasnyikovokkal. Az akkori Lechler cég egy budapesti, szakmai elő­adásokat tartalmazó rendezvényén lehetőségem volt egy új szigetelésfaj­tát, a szórt fóliaszigetelést bemutatni. Kihasználva a lehetőséget ismertettem a saját magam által kifejlesztett szigetelés ellenőrző rend­szert is. Mindkét téma élénk érdeklődést váltott ki. Az előadások utáni vita során bemutattak az ország főhidászának, dr. Tráger Herbertnek. így kezdődött azoknak a találkozásoknak a hosszú sora, melyekből mindkét fél sok szakmai tapasztalatot szerzett. Gyorsan kialakult egy szakmai csoport, mely kizárólag a hídépítés problémáival foglalkozott. Mivel hasonló volt a „kémhatás", ebből azután baráti társaság alakult ki. Felejthetetlenek voltak a rendezvények utáni összejövetelek, melyek a legszebbek közé tartoznak, amiket valaha is megéltem, annak ellenére, hogy magyarul egy szót sem értettem. De ott volt Herbert, aki egész nap, a szakmai előadások alatt, s azután este is kész volt mindent lefor­dítani. Az elkövetkezendő időkben, egészen mostanáig - akár Magyar­országon, akár Németországban - segítőkészen és önzetlenül mellettem állt tolmácsként a szakmai rendezvényeken. Ezt külön is meg kell neki köszönnöm. Senki más nem tudta az évenként megrendezett hídkonfe­renciák előadásait olyan hűen és pontosan áttenni anyanyelvemre. Nagyon jó emlékemben maradt egy előadás, amit a Széchenyi Főis­kola kétszáz éves fennállásának ünneplése kapcsán tarthattam. A híd­szerkezetek dilatációiról beszéltem, amit az ottani tolmács gyalogátkelőnek (zebrának) fordított. A hallgatóság között ott ült Her­bert is, aki időben helyesbítette a tévedést. Az első, 1985. évi találkozást számos alkalom és együttlét követte. Ha csak önmagában az évenként megrendezett Hídkonferenciákra való meghívásokat nézem, az azt eredményezte, hogy jobban ismerem Ma­112

Next

/
Oldalképek
Tartalom