Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából (Lánchíd füzetek 4. 2007)

KÖSZÖNTŐK

Köszöntés dr. Traaer Herbert 80. születésnapja alkalmából Kerényi Enikő és Encsy Balázs: Köszöntő (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektvezető, Hídépítő Zrt. logisztikai igazgató) Kedves Herbert! Mi ketten (egy pár) hol messzebbről, hol közelebbről voltunk tanúi rendkívüli pályafutásodnak. A legjobb helyzet hitünk szerint az volt, amikor a Minisztérium Hídosztalyát vezetted. Létezett szakmai irányítás, volt egy hely, ahol koncepció és érzékelhető szellemi kapacitás működött. Később, amikor ez megszűnt egyszemélyes hivatallá változtál, aki a mai világban, utolsó mohikánként abszolút tekintély voltál és maradtál, és az vagy mind a mai napig. Mindent tudtál és tudsz szinte az összes magyarországi hídról. Méreteket, teherbírást, szerkezet típusokat és mindent, amit tudni lehet és persze érdemes. Ha mégis adódik valami, amire nem tudsz válaszolni, azt biztosan tudod, hol kell utánanézni, megtalálni. Egy csodálatos szakma nagy tudású, nagy tekintélyű, nem kinevezett, de valós professzoraként köszöntünk őszinte tisztelettel és barátsággal, dr. Seidl Ágoston versével, amelyet az első Hídműhely összejövetelre írt: Seidl Ágoston: FELNÉZVE A HÍDRA Kúszott nagy óvattál általdőlt fatörzsön a szilaj víz felett farkasbundás ősöm. Alant a víz tombolt, egyre forrva-forrott, az ősember büszkén, győztesen vigyorgott. Azóta meg pallóz, állványzatot ácsol, mészkőívet boltoz, vasláncot kovácsol, betont kever, fényes aszfalt csípi orrát, védi az életét acél szalagkorlát. Rajta állsz egy hídon, s nem látsz csak egy utat, nem sejted, hogy a híd milyen formát mutat, nem tudsz rajt időzni, taszít a forgalom, a híd az utasnak csak percnyi fogalom. De a folyóról, vagy árteréről nézve, kibomlik egészen a szerkezet képe: feszíti pillérjét, tartja széles hátát, rá felnézve látod igazi nagyságát. 98