Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából (Lánchíd füzetek 4. 2007)

KÖSZÖNTŐK

Köszöntés dr. Tráqer Herbert 80. születésnapja alkalmából (HERBERT akkori munkahelye) és az Intézet Hídosztálya között „napi" szakmai- és munkakapcsolat működött. Munkakapcsolat annyiban, hogy a Minisztérium Hídosztálya, mint megrendelő és az Intézet Hídosztálya, mint a megrendelt vizsgálati, kutatási és fejlesztési feladatok végrehajtója között „napi" munkakapcsolat volt. Nagyon jól és jó érzéssel emlékszem azokra a rendszeres, minden hétfőn reggeli telefonokra és a nagyon gyakori találkozókra, amikor beszámoltam és/vagy tájékoztatót kaptam az osztályt éppen érintő időszerű feladatokról. Az előbbieknél is emlékezetesebb és személyesebb HERBERT-tel a szakmai kapcsolatom. HERBERT ugyanis több és jelentős témában, mint a Hidak próbaterhelése, rendkívüli és időszakos vizsgálata (198291), a Hidak megfelelősége (1984-86), a Hídvizsgálati módszerek és eszközei (1985-86). A megfelelőségi hídvizsgálatok módszertanának gyakorlati alkalmazása (1987-89). Az előre gyártott hídgerendák fejlesztése című témákban volt konzulensem. Mindez olyannyira emlékezetes, hogy számomra a mai napig is dr. Tráger Herbert úgy jelenik meg, mint a konzulens, adva ezért is ezt a címet jelen beszámolómnak. Ugyanakkor HERBERT sosem bántó precizitását, sokoldalú szakmai felkészültségét, mindenkori és mindenki iránti készségét, nem mellékesen hihetetlen lexikális tudását csodáltuk, tisztelettel csodáltam. így természetes volt, hogy HERBERT a kutatás-fejlesztés művelésében, a szakértői tevékenységemben, de a vezetői feladatok ellátásában is, példaképem és egyben tanítómesterem. A mai napig is hatóan és a szakértői tevékenységemben kamatozóan is. Köszönöm ezt is és mindazt, amit tőle tanulhattam. HERBERT-től tanultam - nagyon is emlékezetesen - egyszerű és rövid mondatokban kutatási jelentést, szakvéleményt írni. De volt gondja a nyelvhelyességre, a helyesírási hibák javítására is, amely aztán jó magamnak, de a munkatársaimnak példaként és követettként szolgált. HERBERT-nek mindig volt ideje, türelme és nem mellesleg készsége akár a legkülönbözőbb feladatok, témák megfogalmazására, az elfogadott kutatási témák és vizsgálatok művelésének, illetve szakszerű elvégzésének segítésére, az elkészült jelentések és szakvélemények javítására és értékelésére, nem csak részemre, de volt munkatársaim részére is. Hogy ez utóbbiak mekkora feladatot jelentettek, azt mutatja, hogy csak a Közlekedéstudományi Intézet Hídosztályán a 80-as években HERBERT több mint 20 témának volt konzulense, s több mint félszáz híd próbaterhelését, közel ugyanennyi híd vizsgálatát segítette, kísérte figyelemmel. Tisztelet és köszönet ezért is. Végezetül, de nem utolsó sorban kívánok HERBERT-nek ezúton is erőt és egészséget, még sok-sok boldogságot és még hosszú munkálkodást mind a szakmában, mind pedig a magánéletben. 84