Köszöntés dr. Träger Herbert 80. születésnapja alkalmából (Lánchíd füzetek 4. 2007)

KÖSZÖNTŐK

Köszöntés dr. Tráaer Herbert 80. születésnapja alkalmából tőséget nyújt arra, hogy - korrelációs rendszerekkel - adott feladatra olyan acélminőséget válasszanak ki, amely a ridegtöréssel szemben kellő biztonságot nyújt. A leghasználhatóbb, máig is alkalmazott acél-kiválasztási korrelációs rendszert a német Bierett professzor dolgozta ki és tette közzé a Stahlbau Handbuch 196l-es számában. Ennek alapján készült a DAStRichtlinie 009-1973, mely - némi, az acéltípusok változását tükröző harmonizációval - 2005-ig (!) érvényben volt. Az új változat már a törésmechanika elvein alapszik, de gyakorlatilag elődjéhez hasonló eredményre vezet. A hídépítés területén az EUROCODE előírásaira épülő „DIN-Fachbericht 103-2003, Stahlbrücken" tartalmaz - az előbbivel egybevágó - anyagkiválasztási rendszert. Magyarországon is ezt kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy a Bierett-rendszerre épülő anyagkiválasztási rendszert tartalmazó MSZ 6441-72 szabványt, az MI 15024/3-85 megjelenésével egyidejűleg, visszavonták. Ez utóbbi ugyan azonos elven alapuló anyagkiválasztási rendszert alkalmaz, de 22 év után sem frissítették, tehát elavult! Ugyanakkor az anyagkiválasztásra sem EN, sem ISO szabvány nincs! A hazai hídépítésben az anyag szilárdságát tekintve 100 esztendőn keresztül (Erzsébet lánchíd: 1903; szekszárdi Szent László Duna-híd: 2003) nem történt előrelépés! Az ún. 52-es szilárdságú (mai terminológia szerint S355-ös) acélok jelentették a felső határt. Az MSZ 6280-1965 szabvány bevezetése után a második korszakváltást dr. Tráger Herbert által is támogatott ÚT 2-3.401:2002 előírás tette lehetővé. Ez ugyanis engedélyezi az MSZ EN 10113:1995 szabvány szerinti S420 és S460 acélok alkalmazását éspedig normalizált (N/NL), illetve termomechanikusan hengerelt (M/ML) minőségben. A dunaújvárosi Pentele Duna-híd mederhídjánál éltek a lehetőséggel: korszerű hengerműből termomechanikusan hengerelt S460M/ML acélokat szereztek és építettek be (3.500 t mennyiségben). A tapasztalatok, illetve a vezető acélművekben az elmúlt 10-15 évben bevezetett fejlesztések hihetetlen eredményekről tanúskodnak. A szennyezők nagyságrenddel, a karbon és karbon egyenérték felére történt csökkentése, valamint a termomechanikus eljárás eredményezte homogén, finom szövetszerkezet az ütőmunka értékeket az előírt tízszeresére emelte, ezzel szoros összefüggésben a hegesztésnél - a korábban oly sok gondot és költséget okozó - előmelegítést (100 mm-es falvastagságig) szükségtelenné tette. A dunaújvárosi Pentele Duna-híd egyes szerkezeti részeit - az előmelegítés igénye miatt - más anyagból nem lehetett volna kivitelezni!!! 68